Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon – főként ki nem fizetett rezsiszámlák, parkolási bírságok és banki tartozások miatt –, miközben az adósok kevesebb mint öt százaléka vitatja a követelést és mond ellent. Sokan át sem veszik a fizetési meghagyást, amivel a tévhitekkel ellentétben nem ússzák meg az eljárást, és heteken belül akár végrehajtás is indulhat ellenük. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) azt javasolja, hogy akinek fizetési meghagyást kézbesítenek, mindenképpen reagáljon, ha valaki valóban tartozik, fizesse ki a tartozását, de ha nem tudja, próbáljon egyezkedni hitelezőjével, ha pedig nem tartja jogosnak a követelést, mondjon ellent.
Fizetési meghagyásos eljárást jellemzően követeléskezelők, közüzemi vagy telekommunikációs szolgáltatók, bankok kezdeményeznek olyan ügyfelük ellen, aki nem fizeti be a szolgáltatás díját vagy nem törleszti kölcsönét a határidőre. De ugyanígy kezdeményezhetnek eljárást társasházak az elmaradt közös költség miatt, önkormányzati cégek ki nem fizetett parkolási díjak miatt vagy akár magánszemélyek is, ha kölcsönt adtak, és nem kapják vissza a pénzüket. A fizetési meghagyást a jogosult – az, akinek tartoznak – kérelmére a közjegyző küldi ki a kötelezett – az, aki tartozik – lakcímére, esetleg tartózkodási helyére, cég esetén székhelyére.
Tavaly 527 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek a közjegyzőknél, ebből 477 ezer jogerőre emelkedett. Noha a kibocsátott fizetési meghagyások száma tíz százalékkal nőtt egy év alatt, addig az ellentmondók száma csak 3 százalékkal emelkedett. A fizetési meghagyás címzettjei közül 29 ezer esetben mondtak ellent a követelésnek, azaz ennyien nem tartották azt jogosnak. Nem az ellentmondások alacsony száma az igazi probléma, hanem az, hogy sokan át sem veszik a fizetési meghagyást, amellyel komoly bajba sodorhatják magukat.
Ha nem veszi át, azzal elismeri
„A tévhitekkel ellentétben nem lehet megúszni egy jogos követelés megfizetését azzal, ha az adós nem veszi át az erről szóló fizetési meghagyást – hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke hozzátette, hogy a fizetési meghagyás nem egy egyszerű fizetési felszólítás, hanem olyan hivatalos irat, amelyre reagálni kell. Ha valaki nem veszi át, vagy nem reagál rá, akkor azt a jogszabályok alapján úgy kell tekinteni, mintha elismerte volna a követelést, ezért néhány hét múlva akár a bankszámláján lévő pénz egy részét is elviheti a végrehajtó.
Ha valaki fizetési meghagyást kap, a legfontosabb, hogy vegye át, mert csak így tud határidőben – a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül – reagálni. Ha az iratot nem veszi át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon a küldeményt a jogszabályok szerint kézbesítettnek kell tekinteni. Így ebben az esetben jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, és ha az adós nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet ellene. Ugyanez történik, ha a kötelezett átveszi, de nem foglalkozik vele, nem reagál rá. A fizetési meghagyás akkor is jogerőre emelkedik, ha a kötelezett kicsúszik a határidőből, például azért, mert postai úton küldi el az ellentmondást, holott – például egyéni vállalkozóként, civil szervezetként vagy cégként – elektronikus ügyintézésre lenne kötelezett.
Ha valamilyen igazolt okból nem tudtuk átvenni a fizetési meghagyást – például kórházi kezelés alatt álltunk, otthoni karanténban voltunk, rossz címre küldték, vagy jogosulatlan átvevő vette át a küldeményt – van lehetőségünk úgynevezett kézbesítési kifogást benyújtani. Ha a fizetési meghagyás alapján végrehajtás indul ellenünk, akkor az eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül tehetünk kézbesítési kifogást az eljáró közjegyzőnél.
Ha nem ért egyet a tartozással, mondjon ellent!
Amennyiben a kötelezett nem ért egyet a pénzköveteléssel, vagy vitatja a tartozás összegét, mondjon ellent! Erre magánszemélyként több lehetőség is van: bármely közjegyzőnél ellent lehet mondani szóban, vagy postai úton annak a közjegyzőnek címzett beadványban, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. „Még indokolnunk sem kell igazunkat, elegendő, ha leírjuk, hogy álláspontunk szerint nem áll fenn a tartozás. Ha határidőben, szabályos módon ellentmondással élünk, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és innentől peres eljárásként az illetékes bíróságon folytatódik az ügy” – mondta el Tóth Ádám.
Ugyanakkor csak akkor érdemes ellentmondani, ha valóban alaptalan a követelés, mert ha a kötelezett tényleg tartozik, csak az időt tudja húzni – és az eljárási költségeket, illetve a kamatokat növelni. A pereskedés ugyanis drága, és a per végén, ha veszít, még többet kell fizetnie, mint ha megfizette volna a fizetési meghagyásban foglalt követelést.
Anyagi nehézség esetén részletfizetést is kérhető
Ha az adós anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, akkor érdemes halasztást vagy részletfizetést kérnie. Erre szintén csak tizenöt napja van a fizetési meghagyás kézhezvételétől számítva. Magánszemélyként ugyanúgy szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél van lehetősége erre. Ha a közjegyző helyt ad a kérelemnek, fontos, hogy az adós pontosan fizesse a részleteket a jogosultnak, mert ha egyszer is megcsúszik, a jogosult megindíttathatja a végrehajtási eljárást a teljes meg nem fizetett összegre.
