Az újságírás és a média szabadságát különböző oldalakról, „kívülről” és „belülről” is érheti támadás. A végeredmény mindkét esetben azonos: sérül a sajtószabadság. De mit is jelent pontosan a “külső” és a “belső” támadás? Hogyan kommentálja a közelmúlt eseményeit Koltay András, a szólás- és sajtószabadság elismert kutatója?
„Peking megölte a szabad sajtót” – írta nemrég a kínai sajtó. Letartóztatták Jimmy Lai hongkongi médiamágnást, a Peking-ellenes Apple Daily lap tulajdonosát. A letartóztatását követően a rendőrség megszállta az újság szerkesztőségét, a rendőrök több zsáknyi iratot vittek el az irodákból.
“Az Index hírportál főszerkesztőjének menesztését követően a szerkesztőség nagy része beadta a felmondását” – egy magyar hír a közelmúltból. A főszerkesztő eltávolítása nem volt előzmény nélküli, az újság által létrehozott barométer korábban „veszélyt jelzett”, vagyis az újság függetlenségét az újságírók nem látták biztosítottnak. Kívülről, egy szervezeti váltással olyan befolyás érte a lapot, amely – a munkatársak szerint – az újság indulásakor lefektetett fundamentumokat, így a tartalmi függetlenséget és a szerkesztőség érinthetetlenségét veszélyeztetheti.
Két hír a közelmúltból, melyekben a sajtót, különböző oldalakról – „kívülről” és „belülről” – támadás érte. A végeredmény mindkét esetben azonos: sérül a sajtószabadság.
A sajtószabadság az egyik legrégebben követelt szabadságjog, mely magában foglalja az alapítás szabadságát, a szerkesztés szabadságát és a cenzúra tilalmát. Koltay András, a szólás- és sajtószabadság elismert kutatója szerint “a média a szólásszabadság leghatékonyabb terepeként meghatározó jelentőséggel bír, hiszen az általa biztosított fórumon, pl. egy újság hasábjain folytatható le a (társadalmi)vita, így a média az információszerzés és átadás elsődleges fóruma.” A média folyamatosan ellenőrzése alatt tartja az államot, biztosítja (biztosítania kellene), hogy az emberek hozzájussanak a releváns információkhoz, elősegítve a „megfelelő” döntéshozatalukat.
A kínai rendőrség akciója, ahogyan egy ellenzéki képviselő megfogalmazta: egyértelműen jelzés a hongkongi médiának és az ott dolgozó külföldi újságíróknak, vigyázzanak arra, mit írnak, a megfélemlítés eszközével élve, „kívülről” próbálják meg befolyásolni az újságban megjelenő tartalmakat.
Ugyanakkor a sajtószabadság az újságírókat és szerkesztőket megilleti a sajtótermék vagy a médiaszolgáltatás tulajdonosával szemben is. Az ún. „belső” sajtószabadság a szakmai függetlenséget hívatott biztosítani, ugyanis a médiára – az állami érdekek mellett – a különböző magánérdekek is veszélyt jelenthetnek. A tulajdonos határozza meg a tulajdonában lévő médium arculatát, irányultságát, „de közvetlen, a függetlenséget sértő utasítást az újságíróknak, szerkesztőknek nem adhat”, Koltay professzor megfogalmazása alapján. Az Index portál szerkesztői, újságírói reagálva, hogy az Index.hu Zrt. reklámbevételeiért felelős Indamedia Zrt. egyik tulajdonosi pozíciójába egy kormányhoz közeli személy került, és az újság főszerkesztőjét is leváltották, a „belülről” jövő befolyásra való hivatkozással „álltak fel”, melyre a magyar médiatörténetben eddig nem volt példa.
