Több mint három hét szabadságra szünetelteti munkáját a római parlament péntektől, annak ellenére, hogy szenátorok és képviselők korábban azt ígérték, hogy a járványhelyzet miatt idén nyáron nem szakítják meg munkájukat.
Az alsóház tagjai augusztus 31-én, a felsőházéi szeptember elsején térnek vissza a parlamentbe. Minden korábbi bejelentés ellenére a római parlament a járványhelyzet miatt október közepéig érvényes vészhelyzetben sem maradt nyitva egész nyáron. Még a gazdasági újraindulás és az erre fordítható európai uniós forrásfelhasználás programozásán dolgozó parlamenti bizottságok is szüneteltetik munkájukat a következő két hétben.
A La Repubblica baloldali napilap megjegyezte, hogy az utóbbi hét évben ez a háromhetes szabadság számít a legrövidebbnek képviselők és szenátorok számára, akik hosszabb nyári pihenéshez szoktak.
Bírálatát fejezte ki Carlo Bonomi, a Confindustria gyáriparos szövetség elnöke, aki elfogadhatatlannak nevezte a parlament szüneteltetését.
Giuseppe Conte miniszterelnök szeptember 4-én mutatja be a parlamentben kormánya őszre tervezett gazdaságserkentő intézkedéseit. Munkaadói szervezetek és szakszervezetek is döntést sürgetnek a március óta befagyasztott elbocsátásokkal kapcsolatban. Becslések szerint ha a kormány a befagyasztás feloldásáról dönt, ötszázezer és egymillió között lehetne azok száma, akik elveszítik állásukat elsősorban az idegenforgalomban, vendéglátásban és kereskedelemben. Az elbocsátások befagyasztásának volt köszönhető eddig, hogy az olaszországi munkanélküliségi ráta eddig nem lépte túl a 8,8 százalékot.
A kormánynak szeptemberre kell döntenie arról is, fenntartja-e a biztonsági távolságtartást a tömegközlekedési eszközökön. Több polgármester jelezte már, hogy az utasszám-korlátozás a metrón, buszon, villamoson és a vonatokon is jelentősen megnehezíti majd a szeptemberi újraindulást, főleg az iskolakezdést.
Szeptember 20-án és 21-én népszavazást tartanak a római parlament létszámának csökkentéséről. Az eredetileg a kormányzó Öt Csillag Mozgalom (M5S) kezdeményezte referendummal a jelenlegi majdnem ezerről hatszázra akarják csökkenteni a két ház tagjainak számát.
