Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentés bemutatja, hogy az Európai Bizottság milyen lépéseket tett 2019-ben az uniós jog ellenőrzése és érvényesítése érdekében, továbbá átfogó képet ad a tagállamok teljesítményéről az egyes szakpolitikai területeken.

A hatékony érvényesítés minden polgár érdekét szolgálja, mivel biztosítja az őket megillető uniós jogokat és előnyöket, amelyektől máskülönben esetleg meg lennének fosztva. A vállalkozások számára is alapvető feltétele annak, hogy egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek a belső piacon.

A folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek száma tavaly nem változott ugyan, de az újonnan indított ügyek száma több mint 20%-kal nőtt az előző évhez képest. 2019-ben Luxemburgban, Észtországban és Litvániában volt a legalacsonyabb az uniós jog nem megfelelő átültetése, illetve helytelen alkalmazása miatt indított új ügyek száma, míg Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban volt a legmagasabb.

A Bizottság továbbra is határozottan érvényesítette a szabályokat valamennyi szakpolitikai területen, és kiemelten kezelte azokat, amelyek a leginkább meghatározóak az emberek és a vállalkozások mindennapjai szempontjából. A kiemelten kezelt főbb szakpolitikai területek közé tartozott a környezetvédelem, a belső piac, az ipar, a vállalkozásindítás és a kkv-k, valamint a közlekedés és a mobilitás; ezek együttesen az összes ügy felét tették ki. Három tagállammal szemben indult eljárás túlzott levegőszennyezés miatt, és öt tagállammal szemben azért, mert nem biztosítottak egyenértékű hozzáférést a fogyatékossággal élő felhasználók számára a 112-es egységes európai segélyhívó szám szolgáltatásaihoz.

Az uniós jog érvényesítése az együttműködésen alapul. Az Európai Bizottság pontosan ezért támogatja aktívan – iránymutatások kidolgozásával és párbeszéd segítségével – a tagállamokat az uniós jog végrehajtásában. 2019-ben különös hangsúlyt helyezett a nemzeti és regionális hatóságok támogatására a hulladékgazdálkodás, a levegőminőség, az energiahatékonyság, a mezőgazdasági piacok és a nemek közötti egyenlőség tekintetében alkalmazandó szabályok végrehajtásában.

Az uniós irányelvek késedelmes átültetésének visszaszorítása

Ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások valóban élvezhessék az uniós jogból származó előnyöket, elengedhetetlen, hogy a tagállamok az elfogadott határidőkön belül átültessék az uniós irányelveket nemzeti jogrendjükbe.

2019-ben az összes kötelezettségszegési eljárás több mint fele az irányelvek késedelmes átültetéséhez kapcsolódott, igaz ez a szám kismértékben csökkent (2019-ben 406 folyamatban lévő ügy volt az előző évi 419 ügyhöz képest). Összehasonlításképpen a késedelmes átültetéssel kapcsolatos új ügyek száma (847 ügy) az elmúlt öt év során 2016-ban volt a legmagasabb. Az időben és helyesen történő átültetés megkönnyítése érdekében a Bizottság – mint korábban is – támogatást nyújtott a tagállamoknak: végrehajtási terveket, témaspecifikus honlapokat és iránymutatásokat bocsátott rendelkezésre, valamint lehetővé tette a bevált módszerek szakértői megbeszélések keretében történő megosztását.

A késedelmes átültetéssel kapcsolatban Bulgáriában, Belgiumban, Görögországban és Cipruson volt a legmagasabb az újonnan indított ügyek száma, míg a legalacsonyabb Dánia, Olaszország és Litvánia esetében.

A Bizottság folytatta a késedelmes átültetési ügyeknek a Bíróság elé terjesztését, és ilyen esetekben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 260. cikkének (3) bekezdése alapján napi kényszerítő bírság kiszabását kérte. A tavalyi évben a Bizottság Spanyolország esetében fordult az Európai Unió Bíróságához, és kérte pénzügyi szankció kiszabását (C-658/19. sz. ügy).

A Bíróság a Bizottság kontra Belgium ügyben 2019. július 8-án hozott ítéletében első alkalommal alkalmazta az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdése szerinti szankciórendszert. Napi kényszerítő bíróságot szabott ki Belgiumra (C-543/17. sz. ügy) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló irányelv átültetéséhez szükséges valamennyi intézkedés meghozatalának és közlésének elmulasztása miatt.

Háttér

Az Európai Parlament 1984-ben megfogalmazott kérésére az Európai Bizottság minden évben jelentést készít az uniós jog alkalmazásának az előző év folyamán végrehajtott ellenőrzéséről, majd az Európai Parlament a Bizottság jelentéséről állásfoglalást fogad el.

A Bizottság prioritásként kezeli azokat a problémákat, amelyeknél a végrehajtási intézkedések kézzelfogható változást és előnyöket teremthetnek a polgárok és a vállalkozások számára. Az uniós intézmények közötti feladatmegosztásban az Európai Bizottság általános feladatkörébe tartozik a jogalkotási eljárás elindítása. A Bizottság javaslatairól a Tanács és az Európai Parlament dönt. A tagállamok feladata, hogy az uniós jogszabályokat időben és helyesen alkalmazzák, végrehajtsák és érvényesítsék nemzeti jogrendjükben. A körfolyamatot a Bizottság zárja: miután a javaslatok uniós jogszabályokként elfogadásra kerültek, nyomon követi, hogy a tagállamok helyesen alkalmazzák-e azokat, ellenkező esetben pedig fellépést kezdeményez.

A jogállamiság fenntartása az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság egyik politikai prioritása.