Gyermekpornográfia, csaknem 20 ezer gyermekpornográf felvétel birtoklása miatt egy év – végrehajtásában 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság Kaleta Gábor volt perui magyar nagykövetet. A Legfőbb Ügyészség szerint a döntés megfelel a bírósági gyakorlatnak. A kormány munkacsoportot hoz létre a Büntető Törvénykönyv és a gyermekvédelmi jogszabályok felülvizsgálatára és szigorítására.
“A volt diplomata ügyében kiszabott ítélet beleillik az eddigi ítélkezési gyakorlatba, attól nem tér el.” – közölte a döntéssel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség.
Az elmúlt öt évben országosan 117 vádlottal szemben született tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel megszerzése, tartása miatt jogerős ítélet.
Az ügyészség 74 vádlott esetében indítványozott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, a bíróság ezt a büntetést 69 vádlottnál szabta ki.
Az ügyészség 8 vádlottra kért végrehajtandó szabadságvesztést, ennek ellenére a bíróság jogerősen csak az elkövetők felével, azaz 4 vádlottal szemben alkalmazott végrehajtandó szabadságvesztést.
Csaknem 20 ezer gyermekpornográf felvételt találtak Kaleta Gábor volt perui magyar nagykövet számítógépén. – Fotó: : Koszticsák Szilárd / MTI
Az ügyészség a volt perui nagykövet ügyében végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott, tárgyalás tartása mellett. A járványügyi helyzetre tekintettel a bíróság tárgyaláson kívül, büntetővégzésben, az ügyészség indítványával szemben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.
Az ügyészség a bíróság döntését nem fogadta el, tárgyalás tartását kérte, és az indítványában azt jelölte meg, hogy felfüggesztett szabadságvesztés büntetést abban az esetben szabjon ki a bíróság, ha a terhelt az előkészítő ülésen mindent beismer. A bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottal szemben a bíróság az ítélkezési gyakorlatba beleillő, annak megfelelő döntést hozta – hangsúlyozza a Legfőbb Ügyészség.
Az ügyészség által a beismerés esetére tett mértékes indítvány a bíróságra nézve nem kötelező. Ha a bíróság más büntetést kíván kiszabni, tárgyalást tarthat.
A Büntető Törvénykönyv ezt a bűncselekményt nem fenyegeti súlyos következményekkel. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel megszerzése, tartása esetén a büntetési tétel felső határa három évig terjedő szabadságvesztés. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a törvény által meghatározott legrövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására is lehetőség van.
Az európai országok közül ezt a bűncselekményt Litvániában és Hollandiában 4 évig, Németországban 3 évig, míg Portugáliában 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.
Ha Magyarországon a gyermekeket fizikailag érintő pedofil cselekmény elkövetésével vádolja az ügyészség a terheltet, mind az ügyészségi indítványok, mind a bírói ítéletek jóval súlyosabbak.
A kormány munkacsoportot hoz létre a Büntető Törvénykönyv és a gyermekvédelmi jogszabályok felülvizsgálatára és szigorítására
“Mindent meg kell tenni a gyermekek egészséges lelki és erkölcsi fejlődése érdekében, és ha szigorúbb büntetőjogi eszközökre van szükség, a kormány kész támogatni a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítását.” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, a Kormányinfón.
A miniszter elmondta, a gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyével összefüggésben a kormány foglalkozott a gyermekvédelem kérdésével és áttekintette a kiskorúak büntetőjogi védelmét.
A Kaleta-ügyet Gulyás Gergely gyomorforgatónak és elfogadhatatlannak nevezte, ami “a lehető legszigorúbb ítéletért kiált”.
Közölte: a Btk. ezen a területen már most is szigorúbb, mint korábban volt, de a kormány várja a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető irányításával felálló, a gyermekvédelmi rendszert komplexen áttekintő munkacsoport javaslatait, és ha kell, kész támogatni Btk.-módosítást. Jelezte: jó szívvel tudna támogatni egy, a pedofil bűnelkövetőkről vezetett nyilvános listát, amire Kocsis Máté előző nap javaslatot tett.
“Nem javaslom, hogy túllépjünk a vádhoz kötöttség elvén” – válaszolta egy kérdésre, hozzátéve: az ügy kipattanásakor elvárta a kormány a nemzetbiztonsági hatóságoktól, hogy vizsgálják meg, követtek-e el hibát az ügyben, és vonják le a következtetéseket.
Rámutatott arra is: a vita nem a cselekmény megítéléséről szól, hanem arról, hogy a született ítélet kellően szigorú-e. “A kormány szerint nem az” – szögezte le a miniszter.
Semmilyen titkosítást nem támogat az ügyben – reagált egy további felvetésre.
Arra, hogy Kaleta Gábor átment a nemzetbiztonsági átvilágításon, úgy reagált: nem tudják, hogy mióta folytatta ezt a beteges tevékenységet, és nyolc évig balliberális kormányok szolgálatában is állt. Megjegyezte: a nemzetbiztonsági vizsgálatnak 2002 és 2010 között, illetve 2010 után is meg kellett történnie.
