Az Országgyűlés előtt folyamatban van a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat, amely bevezetné e különleges eljárást a magyar jogrendbe.
Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására. A javaslat, a miniszteri indokolás szerint, eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon sértettek számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, a per megindításához szükséges – fenti – feltételek teljesülnek, és a követelésük még nem évült el.
A Btk. meghatározása alapján kár alatt – főszabály szerint – a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés értendő, sérelemdíjra pedig az őt ért nem vagyoni sérelemért az jogosult a Ptk. szerint, akit a személyiségi jogában megsértenek.
A gyorsított perre a javaslat kizárólagos illetékességet állapít meg felperes (sértett) lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez igazodóan az igényérvényesítés megkönnyítése érdekében. A gyorsított per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perben nincs helye beavatkozásnak, viszontkereset előterjesztésnek, beszámításnak, valamint a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek sem. Hangsúlyos szerepet kap az írásbeli előkészítés, nem érvényesül az osztott perszerkezet, így nem különül el a perfelvétel és az érdemi tárgyalási szak. Továbbá az előterjesztett kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A bíróság a gyorsított perre vonatkozó speciális szabályokról köteles tájékoztatni mind felpereset, mind alperest, egyébiránt e különleges perre a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandóak azzal, hogy az igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
Gyorsított perben a törvényszék soron kívül jár el, általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb 8 munkanap. A perben meghatározott kivétellel a jogi képviselet nem kötelező. A keresetlevélnek – a polgári perrendtartásban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a büntetőeljárásban eljáró bíróság megjelölését és a büntetőügy számát. Továbbá fel kell tüntetni benne, az írásbeli ellenkérelemben is, hogy felperes, illetve alperes (terhelt) milyen elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon kapcsolatot tartani a bírósággal, megjelölve a kapcsolatfelvételt biztosító elektronikus elérhetőségüket. Ugyanis a tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani, ezáltal elkerülhető a felperes és alperes fizikai találkozása, mellyel elkerülhető vagy jelentősen csökkenthető a sértett másodlagos viktimizációja.
A jogi képviselet nélkül eljáró fél a keresetlevelet és az írásbeli ellenkérelmet kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. A bíróság abban az esetben utasíthatja vissza a jogban járatlan fél által benyújtott keresetlevelet, ha a hiánypótlásra felhívó végzésében teljes körű, részletes tájékoztatást adott a hiányok pótlására vonatkozóan. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igények későbbi végrehajthatóságának elősegítése érdekében a bíróság biztosítási intézkedés, valamint a perben érvényesített követelés tekintetében – erre irányuló kérelem esetén – ideiglenes intézkedést rendelhet el. A biztosítási- és az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkozhatnak.
Okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható így, valamint az ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerül sor. A perorvoslati eljárásokban (fellebbezés, felülvizsgálat) a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.
A javaslat módosítja a büntetések és intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényt, tájékoztatási kötelezettséget előírva a büntetés-végrehajtási bírónak a sértett irányába a gyorsított per megindításának a lehetőségéről, amennyiben az elítélttel szemben meghozott ügydöntő határozat alapján megállapítható, hogy a sértett polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította vagy az elítélt által elkövetett bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezett és a büntetőeljárásban polgári jogi igényt nem érvényesített.
