A részvények felvásárlása következtében a részvényeket megszerző elegendő részesedéshez jut, hogy az irányítást megszerezze egy vállalat felett. Ezen tranzakciók mögött általában komoly gazdasági érdekek húzódnak, amelyek hatással lehetnek a piaci versenyre, valamint a vállalatok részvényeseire is, éppen ezért szigorú jogi szabályozást igényelnek.
A tanulmány a vállalatfelvásárlások hátterében megjelenő részvényfelvásárlási ügyletekre vonatkozó jogi szabályozást mutatja be.
A mű első felében kitér az amerikai szabályozás jellegzetességeire az akvizíciókra vonatkozóan, majd áttér az Európai Uniós szabályozásra, azon belül is kiemelten foglalkozik a 25/2004/EK irányelvvel, ami a nyilvános ajánlattételről szól, és az egyes védekezési módszerekkel. Az irányelv főbb szabályainak ismertetése után a klasszikus védekezési módokat és az unióban való alkalmazhatóságukat mutatja be, kitérve a közösségi jog hiányosságaira is.
Az összefoglalás elemzi a két jogrendszer hasonlóságait és különbözőségeit, valamint az uniós szabályozás fejlesztésére is javaslatot tesz.
A Szerző a mű írásakor joghallgató volt.
