A házasságkötéshez való jog az emberi méltósághoz való jog része, – mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korai határozatában, ugyanis az AB gyakorlata szerint az emberi méltósághoz való jog része az önrendelkezés szabadságához való jog, amelynek egyik megnyilvánulási formája e jog.
A koronavírus járvány miatt rengeteg jegyespár elhalasztotta az esküvőjét, azonban egy oroszlányi pár – a hírek szerint – úgy döntött, lábzsákot, kesztyűt, maszkot, védőruhát és szemüveget húz, és tanúikkal így járulnak az anyakönyvvezető elé. Ugyan ennyire komoly védelmet nem vártak el, a házasságkötéseket az elmúlt hónapokban a koronavírus járvány miatt csak szűk családi körben lehetett megtartani. Eközben New York-ban a kormányzó engedélyezte az esküvők megtartását, persze szigorúan online, videó szertartás keretein belül: a házasság teljesen hivatalos, amennyiben az előírt szabályokat betartják, élő videokonferencián részt vesz a pár, a tanúk, valamint a városháza anyakönyvvezetője.
Magyarországon a reneszánszát éli a házasság, a tavalyi évben közel annyian járultak az anyakönyvvezető elé kimondani a boldogító „igen”-t, mint 1991-ben, a rendszerváltozást követően, amikor 61 198 házasság köttetett. Milyen szabályok vonatkoznak a Ptk. szerint a házasságkötésre?
Az Alaptörvényben deklarálására került, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”, valamint a házasságot – a szülő-gyermek viszony mellett – a családi kapcsolat alapjának tekinti.
A házasság fogalma törvényben nem szabályozott, a szakirodalom alapján férfi és nő között létrejövő tartós kapcsolatot jelent, amely kapcsolat életközösséget eredményez, ami érzelmi, vagyoni és nemi közösség, és mind a férj, mind a feleség számára kölcsönös jogokat és kötelezettségeket hoz létre. Magyarországon a kötelező polgári házasság rendszere érvényesül, csak anyakönyvvezető előtt lehet államilag elismert házasságot kötni. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárása és kijelölése, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételek kormányrendeletben kerültek meghatározásra.
A házasulandóknak a házasságkötést megelőzően, személyesen be kell jelenteniük a házassági szándékukat, amelyet bármely anyakönyvi hivatalban megtehetnek. A házassági szándékon túl a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell, hogy házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak.
Házassági akadályt jelentenek, vagyis a házasság nem köthető meg, illetve a már megkötött házasság érvénytelen, amennyiben a házasulók valamelyikének fennáll korábbi házassága, a házasulandók a házasságkötéshez szükséges minimális korhatárt, azaz a 16. életévet el nem éri el, illetve amennyiben a 16. életévet betöltötték ugyan, azonban a házasságkötéséhez szükséges gyámhatósági engedély hiányzik. Továbbá érvénytelen a gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága és a cselekvőképtelen állapotban kötött házasság is. Nem köthet házasságot örökbefogadó szülő örökbefogadottjával az örökbefogadás fennállása alatt, valamint az egyenági rokonok, testvérek, továbbá jegyzői felmentés hiányában testvér nem köthet házasságot testvérének vér szerinti leszármazójával. Ezen rokoni, hozzátartozói kapcsolat miatti akadályok az egészséges utódok nemzéséhez fűződő genetikai megfontolásokra és erkölcsi elvárásokra vezethetők vissza.
A házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor nyilatkozhatnak arról is, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható. Ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek családi nevéről. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni.
A házasságkötést az anyakönyvvezető a bejelentést követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki, mely határidő alól a jegyző indokolt esetben felmentést adhat (pl. külföldi munkavállalás). A 30 napos várakozási idő célja a meggondolás, mely határidő alól kivételt jelent az az eset, ha a házasulók valamelyikének közeli halálával fenyegető egészségi állapota áll fenn. Ez esetben a házasulók nyilatkozata a házasság összes – fenti – jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.
A házasság megkötésére két tanú jelenlétében, nyilvánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében kerül sor, azonban a házasulók kérelmére a házasság a nyilvánosság mellőzésével, illetve a jegyző engedélye alapján a hivatalos helyiségen kívül más, erre megfelelő helyen is megköthető. A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot kíván kötni. A felek az „igenek” kimondásával a házasságot megkötötték, a kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi.
