A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével 2020. április 1-jétől a Kúrián is átalakult a közigazgatási jogorvoslati rendszer. A legfelsőbb bírói fórum olyan „csúcsbírósága” lett a közigazgatási bíráskodásnak, amely már bizonyos speciális elsőfokú ügyek elbírálását is elvégzi.
A Kúria mindemellett országos illetékességgel a másodfokú közigazgatási ítélkezésben, valamint a már jogerős közigazgatási bírósági döntések elleni rendkívüli felülvizsgálati eljárásokban is eljár.
“A közigazgatási bírói szervezet fejlődésében egy újabb állomáshoz érkezett a Kúria, illetve a közigazgatási bíráskodás” – hangsúlyozta Stefancsik Márta, a Közigazgatási Kollégium szóvivője. Nemcsak a Kúriát, hanem az elsőfokú közigazgatási bíróságokat is érintett a szervezeti átalakítás. A 2018. január 1-én elkezdődött regionalizáció nyugvópontra került, mert az elsőfokú közigazgatási bíróságokként már a nyolc törvényszék közigazgatási kollégiuma jár el – a továbbiakban tehát a munkaügyi bíráskodástól függetlenül és attól elkülönülten működik az elsőfokú közigazgatási bíráskodás. A jogorvoslati rendszer jelentős átalakulását nyugtázza, hogy április 1-ig a másodfokú közigazgatási ügyszak országos illetékességgel a Fővárosi Törvényszékhez tartozott, a másodfokú közigazgatási bíráskodás április 1-ét követően a Kúrián folyik, így a Kúria Közigazgatási Kollégiuma jelentős átalakuláson, illetve bővülésen esett át. Amellett, hogy a korábbiaknak megfelelően a rendkívüli jogorvoslati kérelmeket, vagyis a felülvizsgálati kérelmet elbírálja, a korábban meglévő elsőfokú ügyei mellett – pl. helyi önkormányzat rendeletének jogszabályba ütközésével kapcsolatos eljárások, országos választásokkal kapcsolatos jogorvoslatok elbírálása – a másodfokú közigazgatási ítélkezést is ellátja.
Április 1-jétől 5 új tanács állt fel a közigazgatási ügyszakban, részben a tanácsok működését is – az ügyelosztási rend módosítása folytán – és a már működő felülvizsgálati tanácsokat is érintette az átalakulás. Az ítélkezés gyakorlatilag már az új rendben folyik a veszélyhelyzet alatt is. A közigazgatási bíráskodás folytonossága biztosított annyiban, hogy az elsőfokú bíróságokon március 15-e után tárgyalást nem lehetett tartani, az a feldolgozására szánt időszak, azaz a megszűnő közigazgatási- és munkaügyi bíróságokról az ügyek törvényszékekre történő áttétele volt. Ez a rövid előkészítő mechanizmus azonban a tényleges ítélkezési tevékenységet nem befolyásolta.
Nyilvános tárgyalás tartására nincs most lehetőség, azonban hangsúlyozandó, hogy a közigazgatási ügyszak olyan speciális jogterület, amelyben a perek jelentős hányada egy ún. törvény által megelőző eljárásnak nevezett közigazgatási eljárás után zajlik. A közigazgatási perrendtartás általános szabálya szerint a közigazgatási bíróság tárgyaláson kívül jár el, amely szabály vonatkozik mind az elsőfokú-, a másodfokú-, valamint a felülvizsgálati eljárásra is. A felek számára azonban biztosított, hogy kereseti kérelmükben vagy perorvoslati indítványukban a tárgyalás megtartását kérjék.
