“Helytelen a kúriai döntés azon érvelése, amely szerint egy hír hitelessége, illetve annak megítélése önmagában egy adott személy nevének a nyilvánosságra hozatalával lenne megerősíthető” – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1368/2018. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria személyiségi jog megsértése tárgyában hozott ítéletét.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben egy internetes hírújság olyan cikkeket közölt, amelyekben az indítványozó hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta a nevét, korábbi munkahelyeinek megnevezését, élettársi kapcsolatának tényét és élettársának nevét, valamint élettársa családi kapcsolatait, ezen keresztül az indítványozó tágabb értelemben vett családjával kapcsolatos adatait. Az indítványozó személyiségi jogsértés miatt pert indított a hírportált üzemeltető alperes ellen, mert az nézete szerint a fenti közlésekkel megsértette a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.
Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, amelyet a másodfokon eljáró ítélőtábla a per főtárgya tekintetében helyben hagyott. Az indítványozó a jogerős döntés ellen beadott felülvizsgálati kérelmét a Kúria a kérelem hiányosságai miatt hivatalból elutasította, az alperes felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta, és az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. A Kúria ítéletében megállapította, hogy az ügy, amelynek kapcsán az indítványozó adatait közzétették, kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügynek minősült, és a bíróságoknak abban kellett dönteniük, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, a sajtószabadság, az előadott ügyről való tájékoztatás elsőbbséget élvez-e a felperes személyes adatainak védelméhez képest.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a Kúria nem vette figyelembe, hogy ő nem részese az ítélet által hivatkozott közügynek, büntetőeljárás nem indult ellene, de még tanúként sem hallgatták meg; álláspontja szerint személyes kapcsolatainak ténye önmagában nem képez közérdeklődésre számot tartó körülményt.
Az Alkotmánybíróság a felperes nevének hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalával összefüggésben arra a következtetésre jutott, hogy a kiemelt jelentőségű ügyben történő tájékoztatás mint a véleménynyilvánítás joga más, az indítványozó magánszféráját kímélő, azt nem sértő módon, például a név nélkül történő tudósítással is elérhető lett volna, figyelemmel különösen az indítványozó nem közszereplő voltára; a Kúria döntése meghozatala során tehát az alapjogok kíméletes kiegyenlítését nem biztosította. Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy helytelen a kúriai döntés azon érvelése, amely szerint egy hír hitelessége, illetve annak megítélése önmagában egy adott személy nevének a nyilvánosságra hozatalával lenne megerősíthető; ezért az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kúriai döntés sértette az indítványozó magánszférához való jogát, így az ítélet megsemmisítéséről döntött.
