A korábban nemzetközi színtéren is sajtónyilvánosságot kapott ún. „Gyöngyöspatai szegregációs per” felülvizsgálati eljárásában hozott Kúriai ítélet rendkívül megosztó véleményeket, és részben közfelháborodást eredményezett. Milyen következményei lehetnek a Kúria döntésének? Mennyire tekinthető igazságosnak az ítélet a gyakorlatban?
A Kúria 2020. május 12-én – a koronavírus járvánnyal kapcsolatos vonatkozó rendelkezés alapján tárgyaláson kívül eljárva – ítéletet hozott a gyöngyöspatai romákat érintő szegregációs perben. A legfőbb bírói fórum eljáró tanácsa a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla azon jogerős ítéletét, amely cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítésében és részükre alacsonyabb szintű oktatás nyújtásában megnyilvánuló személyiségi jogsértés miatt 60 felperes részére, mintegy 100 millió forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket – Gyöngyöspata Város Önkormányzatát, a Nekcsei Demeter Általános Iskolát és a Hatvani Tankerületi Központot.
A Kúria ítélete az alperesek álláspontja szerint sérti a társadalom igazságérzetét – a szegregáció okán megítélt összeg irreálisnak és megalapozatlannak minősül. A Kúria indokolásában kifejtette, hogy a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg. A település polgármestere szerint azonban az önkormányzati költségvetés nem képes fedezni egy ilyen mértékű kártérítési összeget, melynek kifizetését követően a helyi önkormányzatnak az alapellátásra fordítandó fedezete – bérkifizetések, szociális étkeztetés, közvilágítás – sem maradna fenn. “Nagyjából évi 40 millió forintra rúg a kisváros büdzséjében a szabadon felhasználható források mértéke. A hivatal számláján jelenleg nincs is annyi pénz, mint amennyit a bíróság megítélt a roma diákoknak” – nyilatkozta Hevér Lászlóné a Magyar Nemzetnek.
A település lakosságának szintén megoszlik a véleménye: míg a kártérítésben érintett roma közösség jogosnak és „igazságosnak” érzi a diszkriminációjuk eredményeként megítélt összeget, a lakosság nagyobb hányada felháborítónak és eltúlzottnak véli a döntést és annak indokait.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász álláspontja szerint „a diszkrimináció általános kategória, s ezen belül a hátrányos megkülönböztetés tilalma különböző formái járulékos alapjogok. Így az iskolai szegregáció sem egy konkrét alapjogot sért. Ennek megfelelően az ilyen jogsértések esetén arányosan kell mérlegelnie a bíróságnak a kártérítések ügyében.”
Az ítélet a pártpolitikát is megszólaltatta, a döntés nyilvánosságra hozatalát követően a térség kormánypárti országgyűlési képviselője leszögezte, hogy a kormány nem osztja a Kúria álláspontját, és hamarosan jogszabály módosítási javaslattal élnek az országgyűlés irányába a további, ilyen irányú kártérítési perek megakadályozása céljából.
A kormány a már „börtönbiznisz”-ként elhíresült kártérítési pereket a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről rendelkező törvény elfogadásával kívánja megfékezni és új jogszabályi alapra helyezni a kárpótlások rendszerét. A gyöngyöspatai szegregációs perben hozott ítélet szintén lavinát indíthat el az alapjogi sérelmekre alapozott kártérítési igények terén, így a kormány megteszi a szükséges lépéseket a fennálló helyzet mielőbbi rendezése érdekében.
Kapcsolódó cikk:
