A GDPR tárgyi hatálya nem terjed ki az elhunytak személyes adataira, a tagállamok azonban saját jogrendjükben szabályozhatják az elhunytak adatainak kezelését. De mi a helyzet hazánkban? Rendelkezhet-e az érintett arról, mit történjék személyes adataival a halála után? Kérheti-e a hozzátartozó az adatkezelőtől, hogy az érintett adatait töröljék, miután az adatkezelés célja annak halálával megszűnt? Miként érintette a különleges jogrend az elhunytak adatvédelmét?
A 2018. május 28-ától az összes uniós tagállamban, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tárgyi hatálya nem terjed ki az elhunytak személyes adataira. Mint a rendelet (27) preambulumbekezdése megállapítja: „Ezt a rendelet nem kell alkalmazni az elhunyt személyekkel kapcsolatos személyes adatokra.” A rendelet külön is kizárja alkalmazásának lehetőségét elhunyt személyekre vonatkozóan az archiválási célokat szolgáló személyes adatok kezelésekor, valamint a történelmi és genealógiai célú kutatások esetében. A GDPR elfogadása előtt egyes tagállamok kifogásolták a tervezetben, hogy annak hatálya nem terjed ki az elhunytak személyes adataira is. Erre figyelemmel a rendelet idézett passzusába bekerült az a rendelkezés, amely szerint a tagállamok saját jogrendjükben szabályozhatják az elhunytak személyes adatainak kezelését. A GDRP által biztosított lehetőséggel élve a jogalkotó a 2018. évi XXXVIII. törvénnyel módosított Infotv-t kiegészítette a személyes adatokhoz fűződő jogoknak az érintett halálát követő érvényesítése lehetőségével. A törvénymódosítás indoklása szerint ehhez az adatvédelmi hatóság által Az online adatok halál utáni sorsáról címmel 2015-ben készült Ajánlását vették alapul, amely egy konkrét eset kapcsán az internetes szolgáltatások elhunyt igénybevevőinek személyes adataival kapcsolatos jogi problémák ajánlott megoldási lehetőségeit tartalmazta.
A kiegészítés eredményeként adatvédelmi törvényünk 2018-tól az érintetti jogok post mortem érvényesítésére két utat jelöl ki. Az egyik, hogy az érintett még életében – elektronikus ügyintézési rendelkezéssel, illetve köz- vagy bizonyító erejű magánokiratban – az adatkezelőnél tett nyilatkozattal meghatalmaz egy általa választott személyt, aki ezáltal jogosulttá válik arra, hogy gyakorolja az elhunytat életében megillető, a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, az adatkezelés korlátozásához, illetve az adatok törléséhez fűződő jogokat. Az Infotv.-ben biztosított ezen jogok gyakorlása mellett a meghatalmazott élhet az adatvédelmi rendeletben rögzített tiltakozás jogával is, amennyiben a további adatkezelésre az adatkezelő közhatalmi jogosítványa gyakorlásának keretében, illetve akár közérdekre, akár az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekére hivatkozással kerülne sor.
Bár a törvény nem írja elő kógens szabályként, a szövegből kitűnik, hogy a nyilatkozatot minden egyes adatkezelő esetében külön-külön kell benyújtani. Az elektronikus rendelkezési nyilvántartás (RNY) ugyanakkor lehetővé teszi ügyek egyedileg meg nem határozott körére kiterjedő, maximum 5 évig érvényes, ún. általános, a Ptk. szerinti meghatalmazás megtételét is, amelyet minden, az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles teljes bizonyító erejű magánokiratként elfogadni. Több, az érintett által tett nyilatkozat esetén az érintetti jogokat a későbbi nyilatkozattal meghatalmazott személy jogosult gyakorolni.
Ha az érintett nem nevezett meg az adatkezelőnél tett nyilatkozatával olyan személyt, aki halála után rendelkezhet személyes adatai sorsáról, akkor a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója is érvényesítheti – e tény igazolása mellett – az elhunyt személyes adataival kapcsolatos érintetti jogokat, bár jogosultsága a meghatalmazotthoz képest kevesebb érintetti jog gyakorlására terjed ki. A helyesbítéshez és a tiltakozáshoz való joga még azonos terjedelmű a meghatalmazottéval, de az adakezelés korlátozását illetve az adatok törlését csak akkor kérheti, ha az adatkezelés már az érintett életében is jogellenes volt, vagy az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt. Az érintetti jogok eme szűkebb körét az adatkezelőnél elsőként jelentkező közeli hozzátartozó érvényesítheti.
Az érintett jogok érvényesítése során a Hatóság vagy a bíróság előtti eljárás során a meghatalmazottat és a közeli hozzátartozót egyaránt az érintett részére megállapított jogok illetik meg.
Mint arról a Jogi Fórum korábban beszámolt, A veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V.4.) kormányrendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggesztette a személyes adatok védelméhez fűződő érintetti jogok gyakorlása érdekében benyújtott kérelmek alapján az adatkezelők által teendő intézkedések végrehajtását, így a korlátozás a korábban az elhunytat megillető érintetti jogokat érvényesíteni kívánó meghatalmazottra vagy az utóbbi hiányában eljárni kívánó közeli hozzátartozóra is vonatkozik. A parlamentnek május 26-án benyújtott, A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat szerint a kormányrendelettel felfüggesztett kérelmek teljesítésével kapcsolatos intézkedésekre irányadó határidők az átmeneti szabályokról szóló törvény hatálybalépésének napjával kezdődnek.
