Önmagában az, hogy peres fél a bírósági ítélet érvelését tévesnek, magára nézve hátrányosnak tartja, nem alkotmányossági kérdés – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1364/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Törvényszék devizakölcsön megfizetése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozó gépjármű megvásárlása céljából deviza alapú kölcsönszerződést kötött, amelyet szerződő partnere fizetési kötelezettség megszegése okán felmondott, ami bírósági eljáráshoz vezetett. Ítéletében az elsőfokú bíróság a követelést megalapozottnak találta, majd ezt az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Győri Törvényszék is helyben hagyta.
Az indítványozó a jogerős döntéssel szemben az Alkotmánybírósághoz fordult, mert állítása szerint a bírósági eljárásban sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel azon érvének a vizsgálatára, miszerint a szerződés nem jött létre és ekként nem is léphetett hatályba, nem került sor.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság minden kétséget kizáróan foglalkozott a kölcsönszerződés létrejöttének és hatályba lépésének a kérdésével, és e tekintetben megindokolta a döntését. Az indítványozó a fellebbezésében lényegében a bírósági döntés indokait vitatta, a másodfokú bíróság pedig ítéletében, bár az elsőfokú bíróság indokainak a megismétlésétől tartózkodott, az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem zárta el az indítványozót a döntés indokainak megismerésétől. Mivel az indítványozó fellebbezése nem tartalmazott olyan választ igénylő újdonságot, amelyet az elsőfokú döntés ne vizsgált és ne bírált volna el érdemben, megállapítható, hogy e konkrét esetben a másodfokú eljárás vonatkozásában az önálló indokolás mellőzése a polgári perrendtartásról szóló törvény Alaptörvénnyel összhangban álló alkalmazását jelentette. Önmagában pedig az, hogy az indítványozó a bírósági ítélet érvelését tévesnek, magára nézve hátrányosnak tartja, nem alkotmányossági kérdés, így az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta, és elutasította.
