A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog védelme megköveteli, hogy az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen – szögezi le az Alkotmánybíróság III/629/2019. számú, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló határozatában.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosított hatékony bírói jogvédelmet az adatigénylőnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog védelme (összhangban az Alaptörvény közpénzek nyilvánosságára vonatkozó egyértelmű szabályával) megköveteli, hogy az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen. Ennek hiányában az Alaptörvényből levezethető és a törvényben szabályozott adatkiadási, tájékoztatási kötelezettség lex imperfecta-vá válhat, ez pedig nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordulás lehetősége, arra tekintettel, hogy a törvényességi felügyelettel érintettek köre nem egyezik meg az adatkiadásra kötelezettek körével, illetve, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban nincs helye az adat kiadására való kötelezésnek, nem tesz eleget a követelményeknek, és jogérvényesítési lehetőség jelenleg nem áll az adatigénylők rendelkezésére.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenességet okozó szabályozási hiátus megszüntetésére hívta fel a jogalkotót 2020. december 31-ig.
