A nagy létszámú bentlakásos szociális intézményi körülmények alkalmasak lehetnek arra, hogy az érintett fogyatékossággal élő személyek alapvető jogaival, kiemelt védelmük állami kötelezettségével összefüggésben visszásság gyanúját és bekövetkezésének lehetőségét vessék fel – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Kozma Ákos a fogyatékossággal élő embereket érintő bentlakásos intézményi bántalmazások feltárását szolgáló eljárással kapcsolatban részletes ajánlásokkal fordult az érintett intézmény fenntartójának vezetőjéhez, az igazságügyi miniszterhez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz.
Egy édesanya értelmi fogyatékossággal élő gyermekének bentlakásos szociális otthoni elhelyezésével, majd az intézményváltást követően az új gondozási helyen, a Bihari Egyesített Szociális Intézmény (BESZI) Komádi Otthonában történt szexuális bántalmazása körülményeinek a panaszos szerint kifogásolható feltárásával kapcsolatban fordult az alapvető jogok biztosához.
Az AJB-261/2020. számú ügyben kiadott jelentésében az ombudsman megállapította, hogy a nagy létszámú bentlakásos szociális intézményi körülmények, azok természeténél fogva és összességében alkalmasak lehetnek arra, hogy az érintett fogyatékossággal élő személyek vonatkozásában a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való joggal, az egyenlő bánásmód követelményével, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt védelmének állami kötelezettségével összefüggésben visszásság gyanúját és bekövetkezésének lehetőségét vessék fel.
Kozma Ákos ombudsman felkérte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségének vezetőjét, hogy fordítson kiemelt figyelmet – konfliktuskezelő protokollok kidolgozásával, további belső szakmai továbbképzések tartásával – arra, hogy a szexuális bántalmazáshoz hasonló eset a fenntartásában működő intézményekben a jövőben ne fordulhasson elő. Továbbá szakmai továbbképzés megszervezésével tegye lehetővé az intézmények dolgozói számára egy esetleges erőszakos cselekmény, szexuális zaklatás, bántalmazás felismerését, adekvát megítélhetőségét, az ilyenkor teendő intézkedési protokollt, eljárásrendet.
Az alapvető jogok biztosa egyúttal felkérte az igazságügyi minisztert, hogy a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) idézett előírásaira is figyelemmel fontolja meg a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 59. § (1) bekezdésének módosítását – az abban rögzített, a büntetőeljárásban segítőként részt vevő személyek körének kiegészítését egy speciális fogyatékosságügyi képzettséggel rendelkező szakember (szakértő és/vagy egyéb segítő) bevonásának lehetőségével.
Kozma Ákos ombudsman végül felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy ha a rendőrségi eljárás során fogyatékossággal, különösen értelmi fogyatékossággal élő személy bármely, de kiemelten sértetti minőségben érintett, az új büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek keretei között, a különleges bánásmód elrendelésekor a nyomozást végző rendőri szerv minden esetben – még az igazságügyi elmeorvos szakértő kirendelésének szükségessége esetén is – gondoskodjon fogyatékosságügyi szakértő bevonásáról.
A jelentés ITT érhető el.
