Március 30. napján véget ért a koronavírus miatti veszélyhelyzet 2020. március 11-i kihirdetésére tekintettel március 15. napjától bevezetett rendkívüli ítélkezési szünet! De hogyan zajlanak ezután a peres és nemperes eljárások? Mik a veszélyhelyzet alatti bírósági működési rend különleges szabályai?
A koronavírus miatti rendkívüli ítélkezési szünet és megszüntetése
A koronavírusra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet miatt a legelső intézkedések egyikeként 2020. március 15. napjától rendkívüli ítélkezési szünetet rendeltek el a bíróságokon. A 2020. március 31. napján hatályba lépett új szabályozás értelmében azonban a bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is folyamatosan működnek és tárgyalásokat is tartanak, azaz a rendkívüli ítélkezési szünet véget ért.
A veszélyhelyzet alatti bírósági működési rend szabályai
A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet fontos előírása, hogy a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti, amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik.
A polgári peres eljárás ismert szabályaihoz képest változás, hogy a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket és a bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást.
A legnagyobb változás, hogy a tárgyalási szakban az érdemi tárgyalást, illetve a még a régi polgári perrendtartás alá tartozó ügyekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani – hívja fel a figyelmet Weidinger Péter LL.M., az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti. Tehát szükség esetén a bíróságok tartanak tárgyalásokat, azonban a felek személyes, fizikai megjelenése nélkül, quasi videókonferenciaként.
A bíróságok az ítéletet tárgyaláson kívül hozzák meg, ahogy a perbeli egyezséget is jóváhagyhatják végzéssel tárgyaláson kívül.
A perorvoslati eljárások során jelentős változás, hogy a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását már nem kérhetik.
Hogyan zajlanak majd a tárgyalások?
Éppen a személyes fizikai megjelenés elkerülése érdekében kerültek kiküszöbölésre a polgári perekből a perfelvételi tárgyalások és zajlanak majd elektronikus úton a tárgyalási szak érdemi tárgyalásai. Tehát nem kell megjelenni a feleknek és a jogi képviselőknek sem a bíróságon, ahogy maga a bíró is tud tárgyalni akár a nappalijából is.
A www.birosag.hu oldalon megjelent tájékoztató ugyanis kifejezetten nevesíti a Skype, a Zoom, vagy a Microsoft Teams programokat, mint az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszközöket. Tehát a veszélyhelyzet idején is lesznek tárgyalások, csak nem a bíróságok tárgyalóiban ülnek majd a szemben álló felek.
Mi lesz a közjegyzői eljárásokkal?
A fizetési meghagyásos eljárások indítására változatlanul van lehetőség a közjegyzőknél. A hagyatéki eljárásokban a veszélyhelyzet ideje alatt viszont tárgyalást nem lehet kitűzni. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el, ha pedig enélkül is el tud járni, akkor írásban érintkezik a felekkel és így hozza meg a hagyatékátadó végzést.
“Összességében elmondható tehát, hogy sem a polgári peres eljárások, sem a közjegyzők előtti nemperes eljárások nem álltak le a veszélyhelyzetben, csupán néhány különleges eljárási szabály alkalmazásával a személyes, fizikai érintkezések kerültek kiküszöbölésre az egyes eljárásokból” – foglalja össze az új szabályokat az act legal ügyvédje.
Igényeinket tehát változatlanul érvényesíthetjük mind fizetési meghagyásos, mind peres eljárásokban.
Kapcsolódó cikk:
