A Gazdaságvédelmi Akcióterv munkahelyteremtési programjának részeként 75 ezer diák mentesül a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezettség alól, a munkák járvány miatti leállásának idejére a munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja. “A munkahelyvédelem az egyik legfontosabb szempont” – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.
A nyelvvizsgamentesség minden hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatott.
Palkovics László az online sajtótájékoztatón a munkahelyvédelmet nevezte a Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik legfontosabb szempontjának. Ennek megfelelően a munkák leállásának idejére a munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja, de a kormány azt szeretné, ha a munkavállalók erre az időre is hasznos feladatokat végeznének a munkaadó cégük érdekében. A kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után 3 hónapra 40 százalékos bértámogatás jár.
Csökkennek az adminisztrációs és az adóterhek, a gazdasági élet és a kormány közötti kommunikáció megkönnyítésére vállalkozói információs portál létesült a vali.ifka.hu honlapcímen. A kormány nem lép vissza a korábban kötött megállapodásoktól, így a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal csökken júliustól – hangsúlyozta a tárcavezető. Az adóbevallási határidő szeptember 30-ra tolódik, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (ekáer) bevezetik a biztosíték alóli mentességet. Felgyorsítják az áfavisszaigényléseket, ami normál adózók esetében 75 napról 30 napra, megbízható adózóknál 30 napról 20 napra csökken. Különleges fizetési könnyítések, részletfizetési, fizetéshalasztási és adómérséklési lehetőségek lépnek életbe, a nyomtatványok egyszerűsödnek. A veszélyhelyzeti időszak mulasztásai miatt az adózói minősítésben az adózókat nem érheti hátrány. A betegszabadság dokumentumait elektronikus másolatban is be lehet nyújtani. A fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg.
A munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok. A vállalati leállásokra reagálva online képzések kezdődnek. A szabad munkaerő továbbképzéseken és átképzéseken vehet részt távoktatási formában. Palkovics László szerint különösen informatikai területeken lehet szükség új munkavállalókra. A képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam, az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak. Az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek.
Többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, valamint a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Ennek megfelelően az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap. A turizmus támogatására 600 milliárd forint jut. Az idegenforgalmi adót a kormány az év végéig felfüggeszti, június végéig a SZÉP-kártya után a szociális hozzájárulási adó 4 százalékra csökken és megemelkedik a hozzá tartozó összeghatár is. A vendégforgalom visszaesése kedvez a korszerűsítési munkáknak, ezért felújítási és fejlesztési programok várhatók. Az egészségipar minden eddiginél jelentősebb támogatásban részesül, hogy a belföldi gyógyszer- és eszközgyártók termékei nagyobb arányban jelenjenek meg a magyar egészségügyben.
Támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, munkájukat az Egészségipari Innovációs Ügynökség fogja koordinálni.
Palkovics László a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett. A támogatások – tette hozzá – nem csak a gazdasági visszaeséstől, hanem a külföldi felvásárlásoktól is megvédhetik a magyar tulajdonú vállalatokat. A kedvező kamatozású vállalati hitelek összege csaknem 2 ezer milliárd forint, 500 milliárd forintos állami garanciavállalással.
Meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához (GYOD) kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra. A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra. Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határidői is – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az összesen csaknem 9200 milliárd forint értékű gazdaságvédelmi költségvetés nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét. Mint fogalmazott, “az elmúlt 10 év bebizonyította, hogy az önálló gazdaságpolitika ellenállóbb gazdaságot eredményez. Magyarország 2010 óta minden válsághelyzetből megerősödve került ki, és most sem szabad elfelejteni, hogy a kihívásokkal együtt lehetőségek is adódhatnak. Amelyik ország ezeket kihasználja, képes változtatni és jó válaszokat találni, a gazdaságát is gyorsabban helyre tudja állítani” – jelentette ki Palkovics László.
Matolcsy György: 3000 milliárdos új forrás a pénzügyi rendszer védelmére
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa összesen 3000 milliárd forint új forrást biztosít a pénzügyi rendszer védelmére, ez az idei várható GDP 6 százaléka. “Az eddigi kormányzati és jegybanki intézkedések megteremtették a gazdasági, pénzügyi biztonságot Magyarországon, ami a bizalom alapja is, az MNB továbbra is úgy véli, hogy a bruttó hazai termék (GDP) az idén 2-3 százalékkal nő” – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök kedden Budapesten.
A 3000 milliárd forintból 1000 milliárd új forrást biztosítanak az újrainduló növekedési hitelprogramhoz, 250 milliárd forint az MNB által befizetett osztalék, szintén 250 milliárd többletet jelent, hogy a jegybank nullára csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját. Elmondta, hogy 1500 milliárd forinttal javították a bankrendszer likviditását, így képes arra, hogy lefedje az állam állampapír-kibocsátását – tette hozzá.
Matolcsy György ismertette a pénzügyi stabilitás érdekében meghozott több intézkedés közül, hogy az MNB visszahozza a növekedési hitelprogramot, NHP Hajrá néven, amelyhez 1000 milliárd forint új forrást rendel, és ideteszi a meglévő NHP Fix keretei között működő 500 milliárd forintos forrást. Összesen így 1500 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre.
A mikro, kis- és középvállalkozások programjában részt vevő hiteleinek futamidejét 20 évre emelik és 10 milliárd forintra az elérhető összeget. Az NHP Hajrá arra ösztönöz, hogy a vállalkozások “ugorjanak vissza” a gazdaságba, így az összes eddigi célra megnyitották a programot: lehet fejlesztési beruházásra igényelni, forgóeszközhitelre, bérfizetésre és hitelkiváltásra is – jegyezte meg.
A bankrendszer tagjainak, amelyek részt vesznek a hitelprogramban plusz 4 százalékos kamattámogatást biztosít a jegybank – ismertette az elnök. A hitelprogramban a maximális kamat továbbra is 2,5 százalék, így összesen 6,5 százalékos banki nyereséget, mozgásteret állít elő az MNB. Arra hívnak fel azonban mindenkit, hogy “versengjen a jobb hitelfelvételekért, a bankok részéről van mozgástér” – mondta Matolcsy György. A plusz kamattámogatás jövő június 30-ig él.
Az MNB a bankoknak előírja a kéthetes hitelelbírálási időt a beérkezett kérelmek esetében. Ha kifutnak az időből, akkor az MNB kiválaszt a versenytársak közül egy másik bankot, ahová a kérelmet átviszik. “Hitelbírálat nem maradhat gyors döntés nélkül” – mondta.
Ezek mellett nullára csökkentik a kötelező tartalékát, amellyel 250 milliárd forint likviditás szabadul fel. Matolcsy György szavai szerint “a bankok ennyivel több hitelt adhatnak, állampapírt vásárolhatnak, ennyivel javul a helyzetük.”
Beszámolt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek, mert a jegybank nyereségesen gazdálkodik, továbbá egy korábbi aranybefektetésen 137 milliárd forintos nyereséget ért el.
A Növekedési Kötvényprogram fejlesztéséről is beszélt a jegybankelnök, 10 helyett 20 év lesz a futamidő és az MNB részvétele 20 helyett 50 milliárd forint lehet egy-egy kibocsátásban. A program mintegy 200 nagyvállalatot érint. A 450 milliárdos forrás fele még megvan, ha ez elfogy, javaslatot tesznek a keret emelésére.
