Az a légi utas, aki egy járat törlése miatt kártalanításban részesült, és elfogadta, hogy másik járaton utazzon, jogosult az átfoglalt járat késése miatti kártalanításra – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-832/18. sz. ügyben hozott ítélet – A és társai kontra Finnair Oyj
Utasok Helsinkiből (Finnország) Szingapúrba tartó közvetlen járatra foglaltak helyet a Finnairnél. E járatot, amelynek menetrend szerint 2013. október 11-én 23 óra 55 perckor kellett volna indulnia, a gép műszaki problémája miatt törölték. Az utasokat, miután elfogadták a Finnair ajánlatát, átfoglalták a chongqingi (Kína) átszállással Helsinkiből Szingapúrba másnap, 2013. október 12-én 17 óra 40 perckor induló járatra, amelynek menetrend szerint október 13-án 17 óra 25 perckor kellett volna Szingapúrba érkeznie. A Helsinki-Chongqing-Szingapúr járatra történő átfoglalás tekintetében a Finnair volt az üzemeltető légi fuvarozó. Mindazonáltal, a szóban forgó gép kormányvezérlés rásegítőjének meghibásodása miatt, átfoglalt járatuk késett. Ennek következtében 2013. október 14-én 0 óra 15 perckor érkeztek Szingapúrba.
Az utasok keresetet indítottak aziránt, hogy a bíróság a légi utasokról szóló rendelet1 alapján kötelezze a légitársaságot fejenként 600 euró kamatokkal növelt összegének a megfizetésére az eredeti Helsinki-Szingapúr járat törlése miatt. Ezenfelül azt kérték, hogy a bíróság a Finnairt kötelezze fejenként 600 euró kamatokkal növelt összegének a megfizetésére az átfoglalt Helsinki-Chongqing-Szingapúr járat több mint háromórás késése miatt.
A Finnair fejenként 600 euró összegű kártalanítást nyújtott az eredeti Helsinki-Szingapúr járat törlése címén. A légitársaság ezzel szemben megtagadta, hogy az utasok második kérelmének helyt adjon, egyrészt azzal az indokkal, hogy e rendelet alapján nem követelhetnek második kártalanítást, másrészt hogy az átfoglalással érintett járat az e rendelet értelmében vett „rendkívüli körülmények” folytán késett. A Finnair arra hivatkozik, hogy az e járatot teljesítő repülőgép irányítását lehetővé tevő három kormányvezérlés rásegítő egyike hibásodott meg, és pontosította e tekintetben, hogy a gép konstruktőre jelezte, hogy több ilyen típusú gép szenved rejtett gyártási vagy tervezési hibában, amely a kormányvezérlés rásegítőt érinti. Ezenkívül a kormányvezérlés rásegítő úgynevezett „on condition” alkatrész, amelyet kizárólag az előző meghibásodásának esetén cserélnek le új alkatrészre.
E körülmények között a Helsingin hovioikeus (helsinki fellebbviteli bíróság, Finnország) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az a légi utas, aki egy járat törlése miatt kártalanításban részesült, és elfogadta a számára felajánlott átfoglalást, igényelhet-e kártalanítást az átfoglalt járat késése esetén, amennyiben ez a késés eléri a kártalanítási jogot keletkeztető órák számát, és az átfoglalt járat, valamint a törölt járat légi fuvarozója azonos.
E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a rendelet nem tartalmaz egyetlen olyan rendelkezést sem, amely az alapügyhöz hasonlóan átfoglalással érintett utasok jogainak korlátozására irányulna, ideértve kártalanításhoz való joguk esetleges korlátozását.
Következésképpen, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, azt a légi utast, aki, miután elfogadta a járata törlése folytán a légi fuvarozó által felajánlott átfoglalást, háromórás vagy azt meghaladó késéssel érkezett meg célállomására az átfoglalt járat érkezésének az e légi fuvarozó által eredetileg előre jelzett időpontjához képest, megilleti a kártalanításhoz való jog.
Azokat az utasokat ugyanis, akik a járat törlésével vagy jelentős késésével szembesültek, kényelmetlenségek érték mind az eredetileg lefoglalt járat törlése, mind azt követően, átfoglalt járatuk jelentős késése folytán. Következésképpen az e komoly kényelmetlenségek orvoslására irányuló céllal összhangban áll, hogy ezen utasoknak ezen, egymást követő minden egyes kényelmetlenség címén kártalanításhoz való jogot biztosítsanak.
A kérdést előterjesztő bíróság ezenkívül arra keres választ, hogy a légi fuvarozó kártalanítási kötelezettsége alóli mentesülés céljából hivatkozhat-e az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülményekre” olyan alkatrész meghibásodása esetén, amelyet kizárólag akkor cserélnek ki, ha az előző alkatrész meghibásodik, és az üzemeltető folyamatosan készleten tart egy pótalkatrészt.
A Bíróság kiemeli, hogy ítélkezési gyakorlata szerint „rendkívüli körülményeknek” minősíthetők az olyan események, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, annak tényleges befolyásán kívül esnek, és e két feltétel konjunktív. A légi járművek karbantartásához kapcsolódó műszaki problémák mint olyanok főszabály szerint nem minősülhetnek „rendkívüli körülményeknek”.
Márpedig egy úgynevezett „on condition” alkatrész meghibásodása, amelynek cseréjére a légi fuvarozó felkészült, és amelyből mindig tart raktáron cserealkatrészt, olyan eseménynek minősül, amely jellegénél vagy eredeténél fogva ezen érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozik, és nem esik annak tényleges befolyásán kívül, kivéve, ha az ilyen hiba benne rejlően a gép működési rendszeréhez kapcsolódik, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. A légi fuvarozó kártalanítási kötelezettsége alóli mentesülés céljából nem hivatkozhat tehát az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülményekre” úgynevezett „on condition” alkatrész meghibásodása esetén.
_________________________________________________________________________________
1A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú [helyesen: jelentős] késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).
