A magyar kriminalisztika történet rejtélyes alvilági leszámolásainak egyikében 2018-ban rendelt el perújítást a Fővárosi Ítélőtábla. A Prisztás-ügyben 2020. február 14-dikén elsőfokon a másodrendű vádlott, mint elkövető tekintetében felmentő ítélet született. A gyilkosság 23 éve történt…
Az 1996. november 1-én történt, Prisztás-gyilkosságként elhíresült alvilági leszámolással összefüggésben a Fővárosi Törvényszék 2014. február 10-én elsőfokon Portik Tamás elsőrendű vádlottat a gyilkosság felbujtójaként 11 év fegyházra, Hatvani István másodrendű vádlottat, mint elkövetőt 10 év fegyházra ítélte, Fazekas Ferenc harmadrendű vádlottat, mint bűnsegédet pedig felmentette az ellene felhozott vád alól.
2016. május 16. – az úgynevezett Prisztás-ítélet napja. A Fővárosi Ítélőtábla súlyosbította az elsőfokú bíróság döntését, így a büntetőperben jogerősen mind a három férfit elítélték. Az elsőrendű és másodrendű vádlottat egyaránt 15-15 évnyi fegyházzal sújtotta a Rédei Géza vezette bírói tanács, a harmadrendű vádlottat, mint bűnsegédet pedig 10 év fegyházbüntetésre ítélte. Az elítéltek és védőik mindvégig tagadták, és a mai napig – hitelt érdemlően – tagadják bűnösségüket.
2018-ban jött az áttörés az ügyben, amikor is a már jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác hangfelvétellel üzent a börtönből, hogy „az ügyben ártatlan emberek vannak elítélve 15 évekre.” A Nemzeti Nyomozó Irodában tett 8 órás vallomásában Rohác azt állította: ő a bűncselekmény valós elkövetője és rekonstruálta a több mint 2 évtizede történt gyilkosság körülményeit. Hatósági berkekben kételkedtek az elítélt szavahihetőségében, azonban a Kúria perújítási nyomozást rendelt el. 2019 márciusában a Laczó Adrienn bíró vezette tanács által megkezdődött a 23 éves gyilkossági ügy újra tárgyalása elsőfokon, amely 4 tárgyalási napot követően részben kedvező ítélettel fejeződött be:
A büntetőper perújításán a korábbi jogerős ítélettel szembemenő ítélet született. A bíró Hatvani István másodrendű vádlottat a vád tárgyává tett emberölés bűncselekménye alól felmentette, így Hatvani bő 8 éve tartó, jogerősen 15 évre kiszabott szabadságvesztését félbeszakította. Hatvani szabadon távozhatott a Fővárosi Törvényszékről. A bíró indokolásában kitért arra, hogy a Jozef Rohác által ennyi idő távlatából előadott cselekmény és a gyilkosság körülményeinek részletes ismerete, valamint a korábbi szakértői vélemények és csekély mennyiségű tanúvallomás együttes mérlegelésével kétségbe vonható Hatvani bűnössége, azonban az első-, és harmadrendű vádlott tekintetében elutasította a perújítást. Hatvani és védője tudomást vett a bíró döntéséről, az első-, és harmadrendű vádlottak védői, valamint az ügyészség fellebbezett a döntés ellen. Hatvani védője védence szabadlábra helyezését követően akként nyilatkozott, hogy végre győzött az igazság – ezekért a pillanaokért érdemes ügyvédnek lenni. Amennyiben a jogerős döntés Hatvani számára kedvezően zárul, szabadságának alaptalan korlátozására való hivatkozással kártalanítási eljárás keretében vagy kártalanítási per megindításával érvényesítheti igényét az állammal szemben.
A terhelteket 2012-ben vették őrizetbe, amely a ’90-es évek alvilági leszámolási hulláma belügyminiszter által elrendelt felderítésének kulcsfontosságú mozzanatként értékelendő: azóta számos más, egyéb ügyben kísérelték meg rábizonyítani az elsőrendű vádlottra az akkori feltételezett felbujtói szerepét, melyre általánosságban a 15-20 év után – legtöbb esetben vádalku keretében – felszólaló tanúk, sokszor ellentmondásba ütköző vallomásai adtak és adnak alapot. Bár az ügyészség szerint nem fér kétség az elítéltek bűnösségéhez, az ellenük felhozott vádak védőik álláspontja szerint mindig is gyenge lábakon álltak, bűnösségük minden kétséget kizáró bizonyítására nem került sor.
A perújítás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Kapcsolódó cikk:
Alvilági leszámolások a 90-es években – A Prisztás-gyilkosság perújításának 3. tárgyalási napja
