Az önkormányzat jogállása szerint az állam része, büntetőigénye az egységes állami büntető igény részeként csak az ügyészség által érvényesíthető – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2516/2015. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a pótmagánvád elutasítása tárgyában hozott bírósági döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó önkormányzat az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben hűtlen kezelés bűntette miatt feljelentést tett, majd a nyomozás megszüntetését követően pótmagánvádat terjesztett elő. A vádindítványt a törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy azt nem jogosult terjesztette elő, mivel a helyi önkormányzatok közhatalmat gyakorolnak, így nem jogosultak pótmagánvád előterjesztésére. Ez az indítványozó álláspontja szerint sérti a törvény előtti egyenlőséget, valamint az indítványozó érvelése szerint az önkormányzati vagyon nem állami vagyon, két jól elhatárolható vagyontömegről van szó.
Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta egyrészről, hogy az önkormányzat a közfeladataira tekintettel rendelkezik tulajdonnal, másrészről pedig hogy a büntetőeljárás célja alapvetően nem a tulajdonhoz való jog védelme, hanem az állami büntetőigény érvényesítése. A büntetőeljárásról szóló törvény kifejezetten kizárja, hogy az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv pótmagánvádlóként fellépjen, az alanyi oldalon pedig maga az Alaptörvény zárja ki, hogy a legfőbb ügyészen és az ügyészségen kívül más állami szervek vádlóként léphessenek fel, függetlenül a bűncselekmény, illetve az őket ért sérelem jellegétől. Összességében tehát nem azért nincs helye pótmagánvádnak az önkormányzat részéről a sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén, mert az önkormányzati vagyon azonos lenne a Magyar Állam vagyonával, hanem azért, mert az önkormányzat jogállása szerint az állam része, ugyanabból az állami közhatalomból részesül, mint a központi állami szervezetek, ezért büntetőigénye az egységes állami büntető igény részeként csak az ügyészség által érvényesíthető. A pótmagánváddal összefüggésben az egyes sértettek, így egyfelől a természetes személyek, és egyes jogi személyek, másfelől a közhatalmat gyakorló szervek közötti különbségtétel miatt nem merülhet fel az Alaptörvény sérelme, mivel a különbségtétel éppen az Alaptörvényen alapul.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben eljáró bíróságok nem sértették meg az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított törvény előtti egyenlőségéhez való jogát, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
