Az Országgyűlés 2019. december 17. napján fogadta el a 2019. évi CXXVII. törvényt, amely szerint a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását 2020. március 1. napjától a gyámhatóság helyett a bíróság előtt lehet kezdeményezni.
Ezzel együtt a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény is kiegészült a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárás szabályaival.
A járásbírósági hatáskörbe tartozó új, polgári nemperes eljárást a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett személy is megindíthatja a határozatban foglaltak megszegésétől vagy a megszegésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A bíróság az arra jogosult kérelme alapján jár el.
Az új szabályokat a 2020. március 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Így azokat az ügyeket, amelyek 2020. február 29-én már folyamatban vannak, még a korábbi szabályok szerint a gyámhatóságok intézik el.
A végrehajtás minden esetben a járásbírósághoz tartozik, tehát független attól, hogy a bíróság vagy a gyámhatóság hozott határozatot a kapcsolattartás körében, illetőleg a bíróság vagy a gyámhatóság hagyta jóvá a kapcsolattartást rendező egyezséget.
Az eljárás illetékköteles, amelynek összege az illetékekről szóló törvény szerint 6.000,- forint.
A bíróság azt vizsgálja, hogy a kérelmezett fél a határozatban foglaltakat felróható módon megszegte-e. Ilyennek minősül, ha a fél határidőben nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének, határidőben nem pótolja az elmaradt kapcsolattartást, a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy meghiúsítja. Amennyiben ez megállapítható, a bíróság végzéssel elrendeli a végrehajtást, egyben önkéntes teljesítésre hívja fel a felet.
Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a bíróság a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja a mulasztó féllel szemben, így megkeresheti a gyámhatóságot a kötelezett teljesítésének előmozdítása érdekében, pénzbírságot szabhat ki, rendőrségi közreműködést kérhet, vagy kezdeményezheti a szülői felügyelet megváltoztatását vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezését, illetve feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt. Az intézkedések közül egyszerre többet is alkalmazhat, pénzbírságot pedig ismételten is kiszabhat.
Ezen túlmenően – külön kérelemre – van lehetőség a kérelmezett kötelezésére a megszegés miatt keletkezett igazolt költségek megfizetésére.
Az Országos Bírósági Hivatal a jogszabályváltozásokhoz kapcsolódó igazgatási, munkaszervezési feladatok koordinálásával biztosítja a kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárásokra való felkészülést: bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére központi és helyi képzések megszervezésével, jogszabály-módosítási javaslatok előkészítésével, az ügyfelek megfelelő tájékoztatásával.
