2019 végén több, a megújuló energia támogatási rendszereket (KÁT és METÁR) érintő módosító rendelet került kihirdetésre, amelyek jelentős hatással lesznek a megújuló energián alapuló projektekre. A módosítások egyes részei 2020. január 1-jétől már hatályba léptek, míg mások majd 2020. április 1-jétől lesznek hatályosak.
Matos Lilla, a DLA Piper Hungary szakértője az alábbi rendeletek következtében életbe lépő leglényegesebb változásokat és azok várható hatásait mutatja be:
- a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (KÁT Rendelet) módosításáról szóló 364/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet;
- a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (METÁR Rendelet) módosításáról szóló 370/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet;
- egyes energetikai árszabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 48/2019. (XII. 23.) ITM rendelet, amely többek között a megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelési támogatás korlátairól és a prémium típusú támogatásra irányuló pályázati eljárásról szóló 62/2016. (XII. 28.) NFM rendeletet (NFM Rendelet) módosította; valamint
- a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia működési támogatásának mértékéről szóló 13/2017. (XI. 8.) MEKH rendelet módosításáról szóló 18/2019. (XII. 23.) MEKH rendelet.
A KÁT és a METÁR Rendeletek (Rendeletek) módosításainak következtében a KÁT termelőktől a korábbinál is pontosabb menetrendadás válik szükségessé az ún. tolerancia sávok (a menetrendtől való meghatározott százalékos eltérést engedélyező szabályok) megszüntetése miatt. Megújuló energiaforrásból termelt villamos energia esetében a teljes kiegyenlítés az ingadozó termelés következtében nehezebb feladat, amely valószínűsíthetően több szabályozási pótdíj felmerülésével jár majd. Az iméntiekből következően a KÁT és a METÁR Rendeletek – alább részletesen ismertetett – változása mind a termelésre, mind a KÁT termelők jövedelemtermelő képességére kihatással lesz.
A nagyobb naperőmű projektek kiegyenlítési kényszerre adott válasza lehet középtávon – az ipari méretű akkumulátorok árának csökkenése esetén – tárolók telepítése a naperőművek mellé. A villamosenergia-tárolókkal lehetőség lesz a pontosabb menetrendtartásra és ebbe az irányba mutat a KÁT és a METÁR Rendeletek önfogyasztás definícióját érintő módosítása is.
Az új meghatározás alapján a villamosenergia-tárolásra felhasznált villamos energia nem minősül önfogyasztásnak, lehetővé téve ezzel azt, hogy a saját termelésű villamos energiát a termelők a villamosenergia-tárolóba betáplálást követően is a KÁT, illetve a METÁR rendszerek keretein belül értékesíthessék.
További hatása lehet a módosításnak, hogy felértékelődik a menetrendezési szolgáltatást nyújtó piaci szereplők szerepe, maga után vonva várhatóan a menetrendezési szolgáltatások jelentős fejlődését és a szegmens bővülését.
Az elmúlt években a kereskedelmi üzemüket megkezdő naperőmű projektek esetén valószínűsíthető, hogy az üzleti tervezés körében a fenti változásokat nem, vagy nem teljes körűen vették figyelembe. Ennek jelentős hatása lehet az ezen projektek mögötti finanszírozási szerződésekre is, mivel 20 éves időtartamra vetítve jelentősen befolyásolhatja a beruházási költségek megtérülését.
A KÁT termelők teljes kiegyenlítési kötelezettsége
A villamos energia piacáról szóló 2019/943. (EU) rendelet (2019/943 Rendelet) 2019. július 4-én lépett hatályba és 2020. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó a tagállamokban. Ennek következtében a KÁT és a METÁR Rendeleteket is összhangba kellett hozni a 2019/943 Rendelettel, annak is elsősorban a kiegyenlítő szabályozási felelősségre vonatkozó 5. cikkével. A kiegyenlítő szabályozási felelősség alapján „minden piaci szereplőnek felelősséget kell viselnie az általa a rendszerben okozott kiegyenlítetlenségekért. Ennek érdekében a piaci szereplőknek vagy maguknak kell betölteniük a mérlegkörfelelős szerepét, vagy ezt a felelősséget szerződéses úton át kell ruházniuk egy általuk kiválasztott mérlegkörfelelősre. Minden egyes mérlegkörfelelős pénzügyi felelősséggel tartozik kiegyenlítetlenségeiért, és törekszik az egyensúlyra vagy elősegíti a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozottságát.”
A 2019/943 Rendelet kizárólag három esetben enged eltérést a kiegyenlítő szabályozási felelősséggel kapcsolatban (ezekben az esetekben is biztosítani szükséges azonban, hogy egy másik piaci szereplő viselje a kiegyenlítetlenségek miatti pénzügyi felelősséget):
- az ún. demonstrációs projektek esetén;
- megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítmények esetén 400 kW telepített villamosenergia-termelési kapacitás alatt (2026. január 1-jétől üzembe helyezett létesítmények esetén 200 kW kapacitás alatt) és
- július 4. előtt üzembe állított azon létesítmények, amelyek a Bizottság által az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyott támogatásban részesültek.
A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok sérelme nélkül – ösztönzőket nyújtsanak azoknak a piaci szereplőknek, akiket a kiegyenlítő szabályozási felelősség alól teljes mértékben vagy részlegesen mentesítettek abból a célból, hogy vállalják a teljes felelősséget a kiegyenlítő szabályozásért.
A KÁT Rendelet szerinti és a METÁR Rendelet szerinti (METÁR KÁT) kötelező átvételi rendszerben is módosításra kerül a szabályozási pótdíj elszámolása. 2020. április 1-jétől a szabályozási bónusz, szabályozási pótdíj csökkentése, valamint a tolerancia sávok alkalmazása eltörlésre kerülnek.
A KÁT Rendelet 7. §-a (A kötelező átvételi jogosultság gyakorlásának szabályai), míg a METÁR Rendelet 12. §-a (7. Menetrendadás és menetrendtartás) tartalmazza a szabályozási pótdíjra, annak csökkentésére, valamint a szabályozási bónuszra vonatkozó szabályokat.
Szabályozási pótdíjat a KÁT termelő abban az esetben köteles fizetni, ha egyáltalán nem / nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint / késedelmesen ad menetrendet, valamint ha a megfelelően megadott menetrendtől eltér. A KÁT termelő a hónap minden napjára köteles menetrendet adni, valamint meghatározott esetekben jogosult napon belüli menetrend nyújtására is (a 63/2016. (XII. 28) NFM rendeletben, a kereskedelmi szabályzatban és a mérlegkör-tagsági szerződésében foglaltak szerint).
A menetrendtől való (tolerancia sávnál nagyobb) eltérés miatt fizetendő szabályozási pótdíj esetén a tolerancia sávok differenciálnak annak megfelelően, hogy a KÁT termelő milyen erőművel termeli a villamos energiát. A tolerancia sávok százalékos mértéke az adott elszámolási mérési időegységben ténylegesen értékesített villamos energia mennyiségi eltérését engedi a napi menetrend szerinti villamosenergia-mennyiségtől az alábbi táblázat szerint:
| KÁT Rendelet | Tolerancia sáv | |
| 1. | 5 MW-nál kisebb teljesítőképességű biogázból vagy hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázból nyert villamos energiát termelő erőmű | +/- 20% |
| 2. | szélerőmű, naperőmű vagy 5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű vízerőmű | +/- 50% |
| 3. | az előbbiek alá nem tartozó, engedélyes KÁT termelő | +/- 5% |
| 4. | 5 MW névleges teljesítőképességet elérő vízerőmű | +/- 25% |
| METÁR Rendelet | Tolerancia sáv | |
| 1. | naperőmű vagy vízerőmű | +/- 50% |
| 2. | naperőmű vagy vízerőmű kategóriába nem tartozó KÁT termelő | +/- 25% |
A fenti esetekben a százalékos korlát feletti eltérés minden kWh-jára a KÁT termelő a meghatározott mértékű szabályozási pótdíjat köteles megfizetni az adott napra a Befogadónak (MAVIR Zrt.).
A Rendeletek a tolerancia sávok alkalmazása mellett a szabályozási pótdíj csökkentésére is lehetőséget biztosítanak. Erre a METÁR KÁT termelő és az engedélyes KÁT termelő abban az esetben jogosult, amennyiben a villamosenergia-ellátási szabályzatoknak megfelelő napon belüli menetrendet nyújt. A csökkentésre a KÁT Rendelet a 0,5 MW-nál kisebb névleges erőműegységben termelő KÁT termelő is jogosult, ha a menetrendhiánnyal érintett napjára nyújt napon belüli menetrendet.
A szabályozási pótdíj napi összege az alábbi feltételek szerint csökken:
- szabályozási pótdíj csökkentés alapja: a KÁT termelő tényleges termelésének napi menetrendtől és napon belüli menetrendtől való abszolút eltéréseinek különbsége,
- szabályozási pótdíj csökkentés mértéke: a szabályozási pótdíj napi összegének és a KÁT termelő tényleges termelésének napi menetrendtől vett abszolút eltérései napi összegének hányadosa,
- szabályozási pótdíj csökkentés összege: a fenti két pont eredményeinek szorzata.
A minél pontosabb menetrendadásra már a Rendeletek is ösztönözték a KÁT termelőket szabályozási bónusz formájában. A szabályozási bónuszt a Befogadó fizeti meg a KÁT termelőnek, amelynek havi összege azonban nem haladhatja meg a szabályozási pótdíj csökkentett havi összegét.
A METÁR KÁT termelőknek és az engedélyes KÁT termelőknek abban az esetben jár a szabályozási pótdíj, ha a napon belüli menetrend nyújtása esetén a szabályozási pótdíj napi összege nulla és a napi menetrend abszolút eltérése nagyobb, mint a napon belüli menetrend abszolút eltérése. A napon belüli szabályozási bónusz mértéke a napi menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség és a napon belüli menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség abszolút értékei különbségének minden kWh-jára 2 Ft.
A 0,5 MW-nál kisebb erőművekre a KÁT Rendelet külön állapítja meg a szabályozási bónusz rendelkezéseit. A szabályozási bónusz differenciált a menetrend és az erőmű típusa alapján is.
Napi menetrend esetén a szabályozási bónusz naperőművek esetén 3 Ft, míg egyéb esetben 1,5 Ft. A KÁT termelő akkor jogosult a bónuszra, amennyiben a napi menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség az 50%-os tolerancia sávnál kisebb mértékben tér el az általa ténylegesen értékesített villamosenergia-mennyiségtől. A szabályozási bónusz az 50%-os korlát és a napi menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség különbségének minden kWh-jára jár a KÁT termelőnek.
Napon belüli menetrend adása esetén a napi menetrend abszolút eltérésének nagyobbnak kell lennie, mint a napon belüli menetrend abszolút eltérése. A szabályozási bónusz napelemes erőműegység esetén 2 Ft/kWh, egyéb esetben 1 Ft/kWh, alapja pedig a napi és napon belüli menetrend abszolút eltérése (ez az érték azonban nem lehet nagyobb, mint a tényleges értékesítés és a napi menetrend tényleges értékesítéstől vett abszolút eltérésének különbsége).
A szabályozási pótdíjra vonatkozó új rendelkezések alapján a KÁT mérlegkör kiegyenlítési költségei (a tervezett és tényleges termelés közötti különbség) szétosztásra kerülnek a KÁT termelők között és egységesen kerülnek szabályozásra a Rendeletekben. Szabályozási pótdíj fizetési kötelezettség továbbra is akkor keletkezik, ha a KÁT termelő által értékesített villamos energia mennyisége eltér a menetrendje szerinti mennyiségtől. 2020. április 1-jétől azonban nem lesz lehetőség a KÁT termelőknek a tolerancia sávok szerinti menetrendtől való eltérésre, valamint a szabályozási bónusz is kivezetésre kerül a Rendeletekből.
A szabályozás megváltozásával a KÁT termelők megnövekedett kötelezettségeit a jogalkotó egy átmeneti, kompenzációs rendszerrel mérsékli. Így bár a szabályozási pótdíj csökkentésére vonatkozó korábbi rendelkezések kivezetésre kerülnek, a kompenzációs rendszer alapján mégis szabályozási pótdíj csökkentésre kerülhet sor.
A csökkentésre maximum a szabályozási pótdíj havi összege erejéig van lehetőség. A kompenzációs rendszerben a szabályozási pótdíj csökkentésének összege az előre meghatározott mérték, valamint az adott hónapban és az adott hónap (napi) menetrendhiányos napjain ténylegesen értékesített mennyiségek különbségének szorzata. A szabályozási pótdíj csökkentés mértékének bázisértéke naperőmű és szélerőmű esetén 3 Ft/kWh, egyéb erőmű esetén 0,5 Ft/kWh.
A szabályozási pótdíj csökkentés mértéke évenként csökken. 2021. január 1-jétől a bázisértékek 95%-a, ezt követően a bázisértékek 85%-a; 70%-a; 50%-a és 25%-a, míg végül 2026-ra 0%-os értékkel a szabályozási pótdíj csökkentésének lehetősége teljesen kivezetésre kerül a kötelező átvételi rendszerekből.
A menetrendadás tekintetében a KÁT termelők továbbra is a meghatározott esetekben jogosultak napon belüli menetrend nyújtására. Ha a KÁT termelő a napon belüli menetrendjét egyáltalán nem / nem megfelelően / késedelmesen adja meg, akkor a napi menetrendje válik napon belüli menetrenddé.
Ezen felül a szabályozási pótdíj számítása némiképp módosul a 2020. január 1. és 2020. március 31. közötti időszakra vonatkozóan is: a szabályozási pótdíj mértékének megállapítására vonatkozó képletben a leirányú kiegyenlítő energia alapegységára tekintetében előjelváltásra került sor.
Rendszerszintű szolgáltatás és egyéb változások
A KÁT Rendelet vagy a METÁR Rendelet szerinti kötelező átvételi rendszerben értékesíthető villamos energia elszámolására 2020. január 1-jétől a KÁT mérlegkörön kívül, nem KÁT hatósági ár alapján kerül sor, amennyiben a villamos energia az átviteli rendszerirányító részére kerül értékesítésre a rendszerszintű szolgáltatások biztosítása keretében. Az elszámolás az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-rendszer szabályozásával összefüggő költségei között történik.
A METÁR Rendelet szerinti kötelező átvétel és a zöld prémium típusú támogatás megállapítása esetén alkalmazni kell a METÁR Rendelet 5. § (2) bekezdésében található összeszámítási szabályt. 2020. január 1-jétől ez az összeszámítási szabály vonatkozik a támogatás módosítására is. Ez érinti a telephely módosításokat is, tekintettel arra, hogy a telephely módosítás akkor lesz lehetséges, ha az összeszámítási szabály alapján az erőműegységek névleges teljesítőképessége továbbra sem haladja meg a támogatás feltételeként megjelölt teljesítményt (kötelező átvétel esetén 0,5 MW; pályázati eljárás nélkül kiosztott zöld prémium esetén 1 MW).
Az NFM Rendelet 18. § (7) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy azok a – METÁR Rendelet szerinti kötelező átvételi rendszerben, illetve a pályázati eljárás nélkül kiosztható, prémium típusú támogatásra – hiánytalanul beérkezett kérelmek, amelyek az adott évi támogatási keretbe már nem fértek bele, a következő évi támogatási keretből kérhettek támogatást az elutasított hiánytalan kérelem beérkezési dátumának megtartásával. Tekintettel arra, hogy a METÁR Rendelet szerinti kötelező átvételi rendszerben kiosztható, illetve a pályázati eljárás nélkül kiosztható, prémium típusú támogatások összege 2020-tól 0 Ft-ra csökkent, 2019. december 24-én hatályon kívül helyezték a 18. § (7) bekezdést.
A 18/2019. (XII. 23.) MEKH rendelettel az éves felülvizsgálat eredményeként módosításra kerültek a biogázból, valamint a hulladéklerakóból származó gázból előállított villamos energia támogatott árai.
