A lengyel alkotmánybíróság múlt szerdán felfüggesztette a legfelsőbb bíróság másnapra tervezett, az újonnan választott bírák legitimitásával foglalkozó ülését, mely új fejezetet nyitott volna az igazságügyi reform körüli vitában. Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult a lengyel bíróságokat érintő törvénymódosítás miatt.
Az alkotmánybírósági eljárás elindítása az ennek tárgyával összefüggő, más szerveknél folytatott eljárások felfüggesztését eredményezi a törvény szerint – közölte a taláros testület.
Az alkotmánybíróság a törvények alkotmányosságával foglalkozik, a legfelsőbb bíróság pedig a legmagasabb fellebbezési törvényszéknek számít, vagyis konkrét perekben ítélkezik, de döntései hatással vannak a lengyel jogrendre.
Az alkotmánybíróság elnöke, Julia Przylebska által jegyzett döntés azután született, hogy Elzbieta Witek, a lengyel alsóház (szejm) elnöke szerdán azt kérte az alkotmánybíróságtól: döntse el azt a hatásköri vitát, amely a legfelsőbb bíróság és a szejm között áll fenn. A szejm ugyanis az utóbbi években jóváhagyta a bíróságokról szóló új jogszabályokat, melyek alapján az alsóházban megválasztják a lengyel országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) bíró tagjait.
Witek indítványa arra vonatkozik, hogy Malgorzata Gersdorf, a legfelsőbb bíróság elnöke csütörtökre egy olyan tárgyalást tűzött napirendre, melyen a törvényszék régi – az előző kormányok idején kinevezett – bírái eldöntenék, hogy az új – a Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányzása alatt kinevezett – legfelsőbb bírósági tagok a lengyel alkotmány és az európai jog alapján ítélkezhetnek-e a legfelsőbb bíróság elé jutó ügyekben, vagyis valójában bíráknak tekinthetők-e.
A legfelsőbb bíróság egyik – régi bírákból álló – kamarája decemberben az Európai Unió Bírósága novemberi döntésére hivatkozva úgy ítélte meg: a bírójelölteket véleményező jelenlegi KRS nem független más hatalmi ágaktól.
Január elején viszont az új bírákból is álló másik legfelsőbb bírósági kamara úgy találta: az államfő által kinevezett bírák legitimitását nem lehet kétségbe vonni. Hasonló döntést hozott korábban a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság is.
A KRS függetlenségét illetően az alkotmánybíróság már tavaly márciusban az alaptörvénnyel összhangban lévőnek találta azt, hogy a KRS bíró tagjait a szejm választja, nem pedig bírói szervezetek, mint eddig.
A legfelsőbb bíróság szóvivője szerdán közölte: mindenképpen megtartják a csütörtökre tervezett tárgyalást. Úgy foglalt állást, hogy a szejm és a legfelsőbb bíróság között nem áll fenn hatásköri vita, az ülést ezért nem kell elnapolni.
A legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája többek között új bírákból áll. A testület függetlensége kapcsán tavaly ősszel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett. A brüsszeli testület a minap bejelentette: előzetes intézkedésként a kamara felfüggesztését kérik az Európai Unió Bíróságától.
A PiS-többségű szejm decemberben módosította a bíróságokról szóló törvényeket, többek között megszavazta, hogy fegyelmi büntetéssel kell sújtani azokat a bírákat, akik kétségbe vonják újonnan kinevezett bíró kollégáik legitimitását. Ezeket a törvénymódosításokat azonban az ellenzéki többségű szenátus (felsőház) elvetette.
Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult a lengyel bíróságokat érintő törvénymódosítás miatt
Az Európai Bizottság az unió bíróságához fordult azzal a kéréssel, hogy függessze fel az utóbbi években kinevezett lengyel bírák legitimitását védő lengyel törvénymódosítások végrehajtását.
“Az Európai Bizottság nagyon aggódik a lengyel jogállamiság helyzete miatt. Többször jeleztük már aggodalmunkat, és azon a véleményen vagyunk, hogy sürgősen konstruktív párbeszédet kell kezdeni az ügyben. Nem habozunk, hogy megtegyük a megfelelő lépéseket” – mondta Christian Wigand illetékes szóvivő a bizottság péntek déli sajtótájékoztatóján.
A szóvivő hozzátette, hogy erősen megingott a bizalom a lengyel alkotmánybíróságban, amely a bizottság szerint már nem képes a “hatékony alkotmányos ítélkezésre”.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pénteken közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul annak a határozatnak a sürgős vizsgálatáért, amelyben előző este a legfelsőbb bíróság kétségbe vonta a Jog és Igazságosság párt – 2015 ősze óta tartó – kormányzása idején kinevezett bírák legitimitását.
A legfelsőbb bírósági határozatot röviddel azelőtt adták ki csütörtökön, hogy a lengyel parlament alsóháza ismét megszavazta az új bírák legitimitását védő törvénymódosításokat, amelyeket az ellenzéki többségű felsőház a bírói függetlenségre hivatkozva egy héttel korábban elvetett, és amelyeket több európai szerv is bírált.
Vera Jourova az európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos jövő héten Lengyelországba látogat az ügy kivizsgálása céljából.
