Változik a szakképzés – jelentősen csökken a választható szakmák köre. Sok szakképesítés megszűnik, sok pedig csak nappali, 5 éves technikusi képzésben szerezhető meg ezután. A vizsgaszervezés is állami irányítás alá kerül. Az új szakképzési törvény értelmében a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Változik a képzések hossza és a szakképzésben részt vevő oktatók jogállása, és sok egyéb elemmel is bővül majd a képzési struktúra.
A jövő tanévtől a 3 éves szakképző iskola és az 5 éves technikum közül választhatnak majd a diákok. Mindkét intézményben alapozó képzéssel indul az oktatás, ez a szakképző iskolában egy év, a technikumban két év lesz. Ezt követi a tényleges szakmai képzés, mely a szakképzőben két, a technikumban három év. A szakképző iskolában további két év képzés után lehetőség van érettségit tenni, a technikumban az öt éves képzés után érettségi tehető, a technikumi vizsga pedig emelt szintű érettséginek felel meg.
Változik a gyakorlatszerzés módja is. A jövőben ezt csak duális képzőhelyeken, vagyis bizonyos cégeknél tehetik meg a tanulók, és akár 15 éves kortól, munkaviszony keretében, így a korábbi tanulói szerződéses státusz helyett a munka törvénykönyve rendelkezései lesznek az irányadók, kisebb módosításokkal.
Átalakul az OKJ-s képzési jegyzék, a megszerezhető alapszakmák száma csökken, a képzések struktúrája és hossza is változik, átláthatóbb lesz.
Tanulmányi eredménytől függően minden nappali tagozaton tanuló diák ösztöndíjra lesz jogosult, valamint egyszeri pályakezdési támogatást kaphat miután szakmát szerzett.
Teljesen új elem a „dobbantóprogram”. Ebben az általános iskolát el nem végző, illetve tanulási- és magatartásproblémákkal küzdők számára igyekeznek felzárkóztatást szolgáló megoldást találni. A programban egyéni fejlesztést követően műhelyiskolákban folytatnák tanulmányaikat a diákok és így rész-szakmát szerezhetnek.
A szülők kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyermekük 18 éves korig tanulmányokat folytasson, vagy legalább egy rész-szakmát megszerezzen. Amennyiben a szülő ennek nem tesz eleget, akár valamennyi, a gyermek után járó juttatást szüneteltethetik. Ennek nyilvánvaló célja az iskolaelhagyók számának csökkentése, melyben Magyarország nem teljesít jól. Míg az Unió többi tagállamában egyre csökken a szakmát nem szerző fiatalok száma, addig nálunk ez a szám folyamatosan nő.
Az eddigi közalkalmazotti státusz helyett a jövőben a szakoktatók munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhatnak a munkáltatójukkal. A kormány a versenyképes fizetésre hivatkozva lépteti életbe a változtatást, a szakma ennek ellenére tiltakozik.
A felnőttképzésben rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítéseket lehet majd tanulni, és hogy a vizsgáztatás rendszere is megváltozik.
