A Kúria 2019 szeptemberében helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatti felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik. De mikor és milyen esetekben van lehetősége a nemzeti bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni?
A Kúria 2019 szeptemberében helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatti felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.
Mikor és milyen esetekben van lehetősége a nemzeti bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni?
Az Európai Unió tagállamainak a közösségi jogon alapuló igényeik érvényesítésére nem egy, a tagállamoktól független bírósági szervezetrendszer hivatott, hanem az ilyen követelések is a tagállami bíróságok előtt érvényesíthetőek. Ebből következően a tagállami bíróságoknak ismerniük és alkalmazniuk is kell az uniós jogot.
Az előzetes döntéshozatali eljárás célja, hogy a közösségi jogot minden tagállam bírósága egységesen értelmezze és alkalmazza. Amennyiben a nemzeti bíróság előtti jogvitában, az alapügyben, a tagállami jog és az alkalmazandó uniós jog összeütközik, és ennek kapcsán az uniós jog értelmezése merül fel, az adott tagállam bírósága az Európai Bíróság (EuB) előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti. Kötelező az előzetes döntéshozatalt kezdeményeznie, ha a határozatai ellen – a nemzeti jog alapján – nincs jogorvoslati lehetőség. Nem kötelező az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése, ha az értelmezéssel érintett rendelkezés tartalma egyértelmű, vagy ha olyan előzetes kérdést kellene feltennie, amit az EuB már korábban megválaszolt.
Az eljárás lényege abban a sajátos munkamegosztásban ragadható meg, hogy az EuB jogkérdés megválaszolására szorítkozik, amelynek elősegítése érdekében a nemzeti bíróságoknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk, de a jogvitát érdemben a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie az EuB-tól kapott ítélet fényében.
Az EuB számára az EU működéséről szóló szerződés (EUMSz.) biztosít általános hatáskört a szerződések értelmezésére, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok jogi aktusai érvényességének és értelmezésének kérdésében. Továbbá meghatározza azokat az eseteket, amikor előzetes döntéshozatali eljárás nem kezdeményezhető, többek között ilyen egy tagállam rendőrsége vagy más bűnüldöző szolgálata által végrehajtott intézkedések érvényességének vagy arányosságának a felülvizsgálata.
Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére jogosult – az EuB joggyakorlata alapján – minden olyan jogalkalmazó szervezet, amely saját nemzeti joga alapján elnevezésére tekintet nélkül bíróságnak minősül, amely jogszabály alapján jött létre, állandó jelleggel működik, hatásköre kötelező jellegű, az eljárása kontradiktórius, a szervezet jogszabályokat alkalmaz és független. Választottbíróságok, valamint a kamarák, köztestületek esetében egyedi mérlegelés alapján dönti el az EuB, hogy az adott intézmény jogosult volt-e a kérelem benyújtására vagy sem.
Az EUMSz. az eljáró nemzeti bíró belátására bízza, hogy a folyamatban lévő ügy eldöntése érdekében szüksége van-e uniós jogszabály értelmezésére vagy érvényességének a vizsgálatára. A bíró mérlegelésén múlik, hogy milyen ügyben és az eljárás mely szakaszában él az előzetes döntéshozatal lehetőségével. Az előterjesztő bíróság köteles az ügyről az EuB-ot megfelelően tájékoztatni, amely kiterjed a releváns tényállásra, az alkalmazandó belső jogszabályok leírására, annak indokolására, hogy miért tartja szükségesnek az előterjesztő bíróság az előzetes döntést. A megfelelő tájékoztatás annak lehetőségét teremti meg, hogy az EuB megértse az ügy összefüggéseit, hasznos választ adjon, és az előtte fellépő érdekelt felek érdemben ki tudják fejteni álláspontjukat. Ha az EuB elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdés azonos egy olyan kérdéssel, amelyről már határozatot hozott, vagy az ilyen kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, vagy ha az előzetes döntéshozatalra elé terjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen ésszerű kétségnek, az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat, amelyben utal a korábbi ítéletre vagy a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra. Egyebekben az EuB kijelölt tanácsa lefolytatja az eljárást, majd a főtanácsnok meghallgatását követően meghozza az ítéletét, amely mind a kérdést előterjesztő bíróság, mind az uniós országok összes bírósága számára kötelező.
Az EuB az eljárása során nem jogosult sem a nemzeti jogszabályok, sem a tagállamok egymás közötti kétoldalú szerződéseinek az értelmezésére. Csak akkor utasíthatja el az előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak az EuB rendelkezésre azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre válaszolni tudjon.
Lehetőség van az EuB gyorsított vagy sürgős előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezni: gyorsított eljárás alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az ügy jellege és a kivételes körülmények szükségessé teszik annak gyors kezelését, míg sürgős eljárás lefolytatására a szabadsággal, biztonsággal és jogérvényesüléssel összefüggő területeken van lehetőség.
