A vállalkozáshoz való alapjog védelmi köre egyaránt kiterjed a piacra lépésre, továbbá a már megkezdett tevékenység folytatására is, azonban a szóban forgó alapjog a jogi környezet változatlanságát nem garantálja – szögezi le az Alkotmánybíróság II/757/2016. számú, jogalkotói mulasztás által előidézett alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezett a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjáról, így felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotói kötelezettségének eleget tegyen.
A döntés alapjául országgyűlési képviselők utólagos normakontroll-indítványa és egy elektronikus cigaretta és annak kiegészítővel kereskedő gazdasági társaság alkotmányjogi panasza szolgált, akik támadták a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint bizonyos termékek, így az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszközök kiskereskedelme csak dohányboltban történhet. Az indítványozó gazdasági társaság 2011 óta kifejezetten erre szakosodva elektronikus cigaretta és annak kiegészítő termékei kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozott az általa üzemeltetett webshopon és üzletein keresztül, azonban a 2016. évi jogszabály-módosítással az érintett termékekkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységét meg kellett szüntetnie és üzleteit be kellett zárnia, munkavállalói kétharmadát el kellett bocsátania, megmaradt árukészlete értékesíthetetlenné vált. Az online értékesítés tilalma ellehetetlenítette az indítványozó gazdasági tevékenységét, a jogalkotó pedig nem rendelkezett a kártalanításáról, nem biztosított új koncessziók kiírásával lehetőséget számára, hogy tevékenységét folytathassa. Az indítványozó szerint a szabályozás a tulajdonhoz való jogát és a vállalkozáshoz való jogát sérti, valamint a diszkrimináció tilalmába is ütközik.
Az Alkotmánybíróság a határozatában a vállalkozáshoz való joggal kapcsolatban kiemelte, hogy ezen alapjog védelmi köre egyaránt kiterjed a piacra lépésre, továbbá a már megkezdett tevékenység folytatására is, hangsúlyozva azonban, hogy a szóban forgó alapjog a jogi környezet változatlanságát nem garantálja. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni, azaz a korlátozás nem haladhatja-e meg azt a szintet, mint amit az alkotmányosan igazolható cél elérése feltétlenül megkíván. A vállalkozáshoz való jog korlátozása szempontjából kifejezetten az a mód aggályos, ahogyan az a gyakorlatban megvalósult: a jogszabály-változással érintett, annak hatályba lépésekor már működő, elektronikus cigaretta kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások azáltal kerültek hátrányosabb helyzetbe, hogy a jogalkotó semmilyen módon nem volt tekintettel a vállalkozási tevékenységük fenntartásához fűződő alapjogukra, valamint arra az adott esetben konkrétan keletkezett kárra, amely a vizsgált jogszabály révén állt elő. Mindezek alapján az alaptörvény-ellenes helyzet megszüntetése érdekében – figyelemmel a hatályos jog kíméletével való eljárás indokoltságára is – az Alkotmánybíróság mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, a jogalkotói mulasztás megállapításával és a jogalkotónak címzett felhívással ugyanis megteremthető az összhang a törvény és az Alaptörvény rendelkezései között.
