Az Állami Számvevőszék egyre nagyobb hangsúlyt helyez a törvényben meghatározott tanácsadó tevékenységére. „Ennek keretében a 2018-as 17 után, 2019-ban csaknem dupla annyi, 32 elemzést tettünk közzé” – emelte ki Domokos László elnök, a 2019-es évet összefoglaló értékelésében. Az ÁSZ 2019-ben nyilvánosságra hozott elemzései olyan kiemelt gazdasági és társadalmi területeket érintettek, mint a központi költségvetés, az államadósság-csökkentés, az áfabeszedés, a korrupció megelőzése, a foglalkoztatás és munkahelyteremtés, az egészségügy, a családtámogatás, a gyermekvédelem, a klímaváltozás, a helyközi közlekedés, az állami és önkormányzati vállalatok, valamint az alapítványok gazdálkodása.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket. Az ÁSZ 2017-ben 13, 2018-ban 17, 2019-ben pedig már összesen 32 elemzést hozott nyilvánosságra.
Fókuszban a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés
Célzott intézkedésekkel és az eddig alacsonyabb aktivitású társadalmi csoportok bevonásával növelhető tovább az aktivitási ráta a foglalkoztatásban – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék 2019-es első, január elején nyilvánosságra hozott elemzése. A július legutolsó napján publikált elemzésében pedig az ÁSZ arra világított rá, hogy a 2016-ban megindult bérfelzárkózás jótékony hatással volt a gazdasági növekedésre, azonban a munka termelékenységének növekedési ütemét tartósan meghaladó béremelkedés kockázatokkal jár, ami alkalmazkodási kényszert teremt mind a versenyszféra, mind a közszféra számára a munkatermelékenység növelésére és a hatékonyság javítására. Október közepén publikált elemzésében az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac helyzete már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további ösztönzését, helyette a – növekedési célokat szolgáló – tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatása célszerű.
Központi költségvetés, államadósság-csökkentés, áfabeszedés, a klímaváltozás és a versenyképesség
2019-ben is számos számvevőszéki elemzés értékelte a költségvetési és makrogazdasági folyamatokat, amelyekkel az ÁSZ hozzájárult a központi költségvetés átláthatóságához, illetve támogatta a Költségvetési Tanács munkáját. Márciusban az ÁSZ a költségvetési rugalmasság javításának eszközeiről, április végén pedig a költségvetés szerkezeti változásáról, októberben pedig a középtávú költségvetési tervezés jelentőségéről hozott nyilvánosságra elemzést. A 2018. második félévi költségvetési folyamatokról készített május végi elemzésében az ÁSZ rámutatott, hogy tovább folytatódott magyar gazdaság fenntartható kifehérítése.
Az ÁSZ több elemzéssel is támogatta a 2020-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalkotását, illetve parlamenti zárószavazását. A 2018-as költségvetési folyamatokkal kapcsolatban az ÁSZ aláhúzta, hogy tavaly rendkívül kedvezőek voltak a gazdasági eredmények, amelyek 2019 első félévében is folytatódtak – világított rá az ÁSZ július közepén publikált elemzésében. Mindezeken túl az ÁSZ a Költségvetési Tanács részére júniusban, illetve júliusban is készített szempontokat a 2020-as költségvetés zárószavazását megelőző döntéséhez. Októberben az ÁSZ a 2018-as zárszámadás parlamenti elfogadását a tavalyi év makrogazdasági összefüggéseit értékelő elemzésével is támogatta.
Az államadósság-csökkentés fenntarthatóságról készített elemzést az ÁSZ 2019 áprilisában, amelyben felhívta a figyelmet az Alaptörvényben előírt adósságcsökkentést veszélyeztető kockázatokra. Május elején hozta nyilvánosságra az ÁSZ a bruttó külső adósság és az államadósság finanszírozásának kapcsolatáról szóló elemzését.
Az áfakulcs csökkentése a termékcsoportok mintegy felénél nem mérsékelte a fogyasztói árakat, ezért a további áfacsökkentést alaposan meg kell fontolni – mutatott rá az ÁSZ 2019. december közepén publikált tanulmánya, amelyben az ÁSZ elemzői arra is rávilágítottak, hogy a gazdaságfehérítő intézkedések hatására – a 2013. évi 22%-ról – 2018-ra 9%-ra csökkent az úgynevezett áfarés, ami az áfacsalások jelentős visszaszorulását mutatja. 2019. június elején az ÁSZ a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fenntarthatósági és versenyképességi összefüggéseiről is készített elemzést. Ez az elemzés arra mutatott rá, hogy a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, a klímavédelem, a fenntarthatóság és a gazdasági versenyképesség fokozása összekapcsolható.
Fókuszban az egészségügy és a családtámogatás
Az egészségügyi ellátórendszer és finanszírozása folyamatosan működik, azonban a jelenlegi formájában nem tekinthető fenntarthatónak is – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék június végén publikált elemzése. Az ÁSZ arra is rámutatott, hogy a fenntartható működést a hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás, valamint az átlátható és hatékony gazdálkodás segítheti elő. 2019. április elején az ÁSZ elemzésben foglalta össze a kórházakat, március végén pedig az egészségügyi szakrendelőket érintő ellenőrzési tapasztalatait, amelyben a sorozatos gazdálkodási szabálytalanságokra, hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Július elején az ÁSZ a szociális és gyermekvédelmi intézmények ellenőrzési tapasztalatait összegezte elemzésben.
Az évtizedek óta tartó kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása csak hosszabb távon lehetséges, az erre a célra fordított jelentős közpénzfelhasználás hatásai már érzékelhetőek – erre a következetése jutott a hazai családtámogatási rendszert bemutató, 2019. június közepén publikált számvevőszéki elemzés.
Az integritás a korrupció megelőzésének eszköze
Nyolcadik alkalommal térképezte fel az ÁSZ a magyar közszféra integritási helyzetét, az erről szóló tanulmány 2019 májusában készült el. A 2018-as Integritás-felmérésben minden korábbinál több, összesen 3451 szervezet vett részt, ami azt mutatja, hogy széles körben elterjedt a korrupciós kockázatok megelőzését szolgáló integritás szemlélet a magyar közszférában. 2019 márciusában hozta nyilvánosságra az ÁSZ az állami és önkormányzati többségi tulajdonú társaságok integritási helyzetéről készült elemzését. Ebben a felmérésben 1193 nemzeti tulajdonú gazdasági társaság vett részt.
Állami beruházások és helyközi közlekedés és három elemzés önkormányzati gazdasági társaságokról
A gazdasági fellendülés időszakában az államnak mint tulajdonosnak célszerű visszafognia a beruházásait, gazdasági visszaesés esetén viszont ösztönöznie kell azokat – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék júniusi elemzése. Szintén júniusban publikált elemzésében pedig az ÁSZ arra mutatott rá, hogy a helyközi közlekedésben jó irány az integráció, ezért azt folytatni kell. Júliusban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzési tapasztalatait összegző elemzéseket hozott nyilvánosságra az ÁSZ. Az elsőben 49 város- és piacüzemeltetési feladatot ellátó gazdasági társaság, a másodikban 21 a kultúra és média területén közfeladatokat ellátó cég, a harmadikban pedig 13 sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó gazdasági társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzési tapasztalatait foglalták össze az ÁSZ elemzői.
Pártalapítványok, alapítványok, nemzetiségi intézmények és a végül a közszféra belső ellenőrzése
2019 februárjában hozta nyilvánosságra az ÁSZ a költségvetési támogatásban részesült pártalapítványok, Decemberben pedig az ÁSZ az alapítványok ellenőrzési tapasztalatait foglalta össze, és elemzésében felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodási szabálytalanságok az alapítványok eredményes és hatékony feladatellátását is veszélyeztethetik. Április közepén az ÁSZ a 13 országos nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő egy-egy kiválasztott intézmény működésének és gazdálkodásának ellenőrzési tapasztalatairól készített összegző elemzést.
Utolsó – harminckettedik – 2019-es elemzésében az ÁSZ a közszféra belső ellenőrzésével kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokat összegezte. A 2019. december 30-án publikált elemzésről Domokos László elnök az évértékelésében azt mondta: „a közszféra belső ellenőrzése változásért kiált.” Az ÁSZ elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a közszféra belső ellenőrzése jelenlegi formájában nem tölti be funkcióját, ezért indokolt a teljes rendszer felülvizsgálata.
