Fontos változásokon van túl az építőipari szabályozás. A 2019. december 10-ei közlönyben kihirdetett és 2020. január 1. napján hatályba lépő jogszabályváltozás jelentőségét és hatását a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának Construction csoportja ismertette.
Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával végre pont került annak az évek óta húzódó bizonytalanságnak a végére, ami abból eredt, hogy a kormányrendelet és a Polgári Törvénykönyv többlet- és pótmunka fogalmai eltértek egymástól.
A kérdéskör azért kiemelt jelentőségű, mert átalánydíjas szerződés esetén a vállalkozó csak az utólag megrendelt munkákért, azaz a pótmunkákért követelhet a megállapodott díjon felül vállalkozói díjat. A többletmunkákért, azaz azokért a munkákért, amelyek a műszaki tartalom részét képezik, illetve a rendeltetésszerű használathoz szükségesek, de az átalánydíj meghatározásánál nem lettek külön figyelembe véve, nem jár külön díjazás.
Miért kellett a változtatás?
„A problémák abból eredtek, hogy a kormányrendelet fogalomalkotása és szabályai a bírósági gyakorlat által – a jogalkalmazási tapasztalatok alapján kidolgozott elvekhez képest – kevésbé voltak jól alkalmazhatóak.” – hívta fel a figyelmet a jogszabály módosítás jelentőségére Fenyőházi András, a Construction Team vezető ügyvédje. „A Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta pedig a kormányrendelet szabályozása már nem csak a bizonytalan fogalomhasználat miatt, hanem azért is aggályos volt, mert egy nála magasabb szintű jogszabálynak is ellentmondott. Fontos szem előtt tartani továbbá, hogy a már megkötött szerződésekre még a korábbi szabályozás lesz az irányadó”.
A jogszabály módosítással az alábbi, korábban sok fejtörést okozó problémák oldódtak meg álláspontja szerint:
- Megszűntek a Polgári Törvénykönyv és a kormányrendelet között fennálló ellentmondások és az abból eredő bizonytalanságok, mert a módosítás értelmében kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti pótmunka és többletmunka fogalmak lesznek irányadóak.
- Világossá vált, hogy nem csak a műszaki szükségességből felmerülő, hanem minden egyéb okból utólag megrendelt munka is pótmunkának minősül, amiért külön díj illeti meg a vállalkozót átalány díjas elszámolás esetén is.
- Egyértelművé vált, hogy nem csak mennyiségi emelés, hanem új munkatétel is minősülhet többletmunkának, amiért tételes elszámolás esetén külön díj jár.
- Nyilvánvalóvá vált, hogy a műszaki szükségszerűségből felmerülő többletmunkák előre nem látható költségét átalány díjazás esetén is követelheti a vállalkozó.
Az építési jogi területen otthonosan mozgó jogászoktól megtudtuk, hogy a módosítás kedvező következménye lehet, hogy a jövőben csökkenni fognak építőiparra tipikusan jellemző pótmunka tárgyú jogviták.
A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a többlet- és pótmunkával kapcsolatos perek továbbra is komoly kockázatot jelentenek mind a megrendelő, mind a vállalkozó számára. A felek akkor kezelhetik eredményesen ezeket a kockázatokat, ha a joggyakorlat által kidolgozott elvek alapján fejlesztik a működési gyakorlatukat, nagy gondot fordítanak a vállalkozási szerződés megszövegezésére és a műszaki tartalom pontos meghatározására, a kivitelezés során pedig intenzíven együttműködnek egymással.
