Végrehajtható a Gazdasági Versenyhivatal által a Facebook Ireland Ltd. ellen kiszabott 1,2 milliárd forint összegű fogyasztóvédelmi bírság, várhatóan azonban a legnagyobb felhasználóval rendelkező közösségi online platform fellebbez a döntés ellen. Mire hivatkozással bírságolt a GVH?
A magyar versenyhatóság minden idők legnagyobb fogyasztóvédelmi bírságát szabta ki a közelmúltban a Facebook-kal szemben. A bírság jogalapja a versenyhatóság azon ténymegállapítása, miszerint a médiaóriás jogsértést követett el azáltal, hogy szolgáltatásait ingyenesként hirdette nyitóoldalán és súgóközpontjában.
A versenyhatóság indokolása szerint a 2016 októberében – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – indult vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyert, hogy megtévesztő volt a felhasználók számára az ingyenesség fogalma: bár a fogyasztóknak valóban pénzbeli ellenszolgáltatást nem kellett nyújtaniuk a szolgáltatás igénybevételéért, személyes adataikkal és felhasználói aktivitásukkal „fizettek” a közösségi oldalnak. A szakemberek álláspontja szerint századunk egyik legnagyobb értéke a személyes adat – mely a Facebook, mint üzleti modell működése esetében hatalmas pozitív hozadékot eredményezhet. Megtévesztésre ad alapot az átlagfogyasztó számára azon tényhelyzet, hogy amiért pénzbeli ellentételezést nem nyújt, az abban az esetben ingyenesnek minősül.
A GVH álláspontja szerint a személyes adatok, felhasználói szokások nagy mennyiségű behálózása értéket képvisel, így az semmiképpen nem nevezhető ingyenesnek. A horribilis összegű bírság kiszabásának indokát képezte a vizsgálat alá vont bő 9 esztendő alatt érzékelt, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a platform magyar hirdetési bevételeinek összege, valamint a hatóság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra is, hogy a vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás során globálisan módosította a vizsgált nyitóoldali, ingyenességre vonatkozó szlogenjeit, továbbá a Súgóközpont kifogásolt tartalmát.
A tagállami versenyhatóságok nyomásgyakorlására, valamint az Európai Bizottság kezdeményezésére idén tavasszal a Facebook pontosította az általános felhasználási feltételeit, valamint a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó ingyenesség kifogásolt rendelkezéseit. A szakemberek álláspontja szerint aggályos, hogy a Facebook fennállása óta olyan adatmennyiség és felhasználói szokás ismeretének birtokában van, mellyel akár a nemzetállamok belpolitikájába való beavatkozást is következmények nélkül teheti meg.
Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke szerint „Rengeteg értékes ingyenes online szolgáltatás elérhető, de nem létezik ingyen ebéd. Ezekért a szolgáltatásokért is fizetünk – ha készpénzben nem is, az adatainkkal.”
