Az Európai Parlament új, a fogyasztók védelmét célzó irányelvet fogadott el 2019. november végén. A módosításba bekerült új rendelkezés kimondja, hogy árengedmény esetén a termék eredeti árának – melyből a fogyasztó kapja a kedvezményt – az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árának kell lennie. Ugyan az irányelvnek még nincs közvetlen hatálya, a vállalkozásoknak minél hamarabb el kell kezdeniük az előzetes megfelelési intézkedéseket – vélik dr. Sükösd Péter és Kiss Nóra, a DLA Piper Hungary szakértői.
Az Európai Bizottság a tavalyi év során elindított egy folyamatot a fogyasztóvédelem területén, melynek a „New Deal for Consumer” nevet adták, és az EU fogyasztóvédelmi szabályainak a modernizálását, valamint a szabályok hatékony kikényszeríthetőségét tűzték ki célul, különös tekintettel az online értékesítésekre.
E szabályozási csomag keretében fogadott el az Európai Parlament 2019. november 27-én egy irányelvet („Directive on better enforcement and modernisation of EU consumer protection”), mely többek között módosította a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 1998-as irányelvet (98/6/EK irányelv).
A módosítással bekerült egy új rendelkezés, mely kimondja, hogy árengedmény esetén az eredeti árnak – melyből a fogyasztó kapja a kedvezményt – az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árának kell lennie. Abban az esetben, ha a termék rövidebb ideje van a piacon, mint 30 nap, a tagállamok hozhatnak olyan rendelkezést, mely alapján rövidebb időszak az irányadó.
Fontos kiemelni, hogy ezek csak a fogyasztók felé értékesített termékekre vonatkoznak, vagyis a szolgáltatásokra nem.
A magyar jogszabályok és a GVH joggyakorlata szerint eddig is komoly büntetésekre számíthatott a vállalkozás, ha azt kommunikálta a fogyasztó felé, hogy kedvezményesen vásárolhatja meg a terméket, közben valójában nem valósult meg az ígért árkedvezmény, azonban jelenleg nincs konkrét szabály arra vonatkozóan, hogy mit kell kiindulási árnak tekinteni.
A kereskedelmi gyakorlat szerint, a vállalkozások maguk meghatároznak egy időszakot annak függvényében, hogy az akciós újságjaik, kereskedelmi gyakorlatuk általában milyen időszakot ölel fel.
Ebből kifolyólag általában az adott akciós időszakot megelőző 2, 3 vagy 4 hetes időszakokban alkalmazott eladási árat vesznek figyelembe viszonyítási alapként a százalékos kedvezmény meghatározása során.
Ez a gyakorlat azonban nem fog megfelelni az új szabályozásnak, hisz az egyértelműen kimondja, hogy a legalacsonyabb árpontot kell figyelembe venni, ráadásul az időszakot is meghatározza 30 napban.
Azonban, miután ez az irányelv átültetésre kerül a magyar jogrendszerbe, súlyos büntetésekre számíthatnak azok a vállalkozások, akik ugyan valós, a kedvezményt megelőző árhoz viszonyítják az akciós árat, azonban a megelőző 30 napban volt olyan időszak, hogy annak a terméknek alacsonyabb volt az ára. Nem számít, ha csak pár óráig volt olyan alacsony az ár, amennyiben az volt a legalacsonyabb, abból kell számítani a ténylegesen fogyasztóknak nyújtott kedvezmény mértékét.
A promóciós, illetve különleges szezonális akciók utáni időszakban ez a szabályozás „aranybányát” jelenthet a GVH számára, hisz könnyen előfordulhat, hogy a promóciós időszak után újra magasabb áron kínálja a vállalkozás a terméket, majd pár hét múlva ismét árkedvezményt ad rá, azonban nem a promóciós árhoz viszonyítják az akciós árat. Amennyiben nem telt el 30 nap a kettő között, jogsértő lesz ez a cselekmény, hisz nem valósul meg árkedvezmény a 30 napban fellelhető legalacsonyabb árhoz képest.
Mivel irányelvben történt a szabályozás, aminek nincs közvetlen hatálya, a rendelkezések átültetése a magyar jogrendszerbe még szükséges, vagyis ez alapján egyelőre még nem lehet jogsértést megállapítani, azonban a vállalkozásoknak már most el kell kezdeni az előzetes megfelelési intézkedéseket, hisz miután megtörtént az átültetés, minden termékértékesítő – elsődleges és másodlagos forgalmazó kiskereskedő – köteles lesz ennek megfelelően eljárni.
