A korrupció ellen társadalmi összefogásra van szükség a közélet tisztasága érdekében – hangsúlyozzák Magyarország állami szerveinek vezetői. A Belügyminisztérium, a Kúria, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank közösen értékelte az elmúlt év korrupcióellenes tevékenységét.
Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére 2011. november 18-án, Budapesten. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.
2019. december 4-én, nyolc évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az együttműködő intézmények a Kúria szervezésében az Igazságügyi Palotában értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.
Az integritás elősegítésében együttműködő szervezetek leszögezik: Magyarország Alaptörvénye (39. cikke (2)) előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.” Hazánkban tehát a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az Alaptörvény előírásaiból kiindulva a szervezeti integritás akkor valósul meg, ha a köztulajdont, közpénzt használó szervezetek, intézmények ezen elvek szerint működnek. Az integritás pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni. A korrupció megelőzéséből, illetve visszaszorításából következő számszerű eredmények – például a gazdaság növekedéséből és kifehérítéséből fakadó pozitív folyamatok (foglalkoztatás bővülése, bérek növekedése, stb.), az egyszerűsödő és kiszámítható adórendszer, az adminisztrációcsökkenés, illetve az átlátható és zárt ügyintézés, valamint az igazságszolgáltatás korrupciót szankcionáló joggyakorlata – az állampolgároknak is előnyösek, ezáltal ugyanis erősödik a pénzügyi és társadalmi biztonságuk, kiszámíthatóbbak és jobbak lesznek a mindennapi életkörülményeik. Mindebből az is következik, hogy a korrupció ellen az egyes szervezetek és vezetőik, vagy akár egyének a saját környezetükben tudnak tenni az integritáselvű működéssel és vezetéssel, illetve szabálykövető gazdálkodással, valamint az etikus viselkedéssel.
A rendezvényen Pintér Sándor belügyminiszter ismertette: „A Nemzeti Korrupcióellenes Program hatékony végrehajtását követően a Belügyminisztérium előkészítette a következő évekre vonatkozó Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát.” A stratégia céljait érintően hozzátette: „Az ügyintézési folyamatokban rejlő korrupciós kockázatok elkerülése érdekében továbbra is az egyik elsődleges feladat az e-közigazgatás fejlesztése, a folyamatok elektronizálása. Ha a technikai megoldás megszünteti az ügyfél-ügyintéző kapcsolatot, akkor lehetetlenné válik a korrupció. Az eredmények közül kiemelkedik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működése, amelynek célja, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.”
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese kiemelte: „A korrupció elkerülésének és az integritás megőrzésének legfontosabb garanciája a bírói függetlenség. Magyarország Alaptörvénye is rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben pedig nem utasíthatók.” A legfőbb bírói fórum helyettes vezetője rámutatott: „a Kúria minden évben számos korrupcióval összefüggő bűncselekmény kapcsán indult büntetőeljárásban hoz ítéletet. 2019-ben is több ilyen ügy került a legfőbb bírói fórum elé, illetve a Büntető Kollégium a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot is hozott”. Példaként egy kúriai ítéletet ismertetve elmondta, az önkormányzati képviselő gazdálkodás során kifejtett tevékenysége megalapozhatja a büntetőjogi felelősség vizsgálatát, ha leadott szavazatával olyan döntés meghozatalához járul hozzá, amely valamely bűncselekmény törvényi tényállásának ismérveit valósítja meg.
Domokos László, az ÁSZ elnöke elmondta: „Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel, elemzéseivel és széleskörű tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységével 2019-ben is hozzájárult a megelőzésen alapuló korrupció elleni célkitűzések megvalósításához. Magyarországon mára kiépültek a korrupciós helyzetek megelőzését biztosító rendszerek, az elmúlt években megerősödött a közszféra integritása”. Hangsúlyozta: „Hazánk gazdasági eredményei, a magyar gazdaság dinamikus növekedése, illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét.” Az ÁSZ elnöke rámutatott: Az „áfa-fehéredés”, vagyis a korrupció elleni rendszerszintű fellépés kiszámítható, igazságos viszonyokat teremt, tisztítja a piaci folyamatokat, javítja az adófizetési hajlandóságot, és – ami talán a legfontosabb – “egyfajta társadalmi szemléletváltást is jelez” – hangsúlyozta Domokos László.
Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy valóban szükség van olyan megbízható statisztikai adatokon alapuló megalapozott mérési módszertan alkalmazására, amely valós (tisztított) adatokkal dolgozik, és így átfogóbb képet adhat a hazai helyzetről. Kiemelte, a Hatóság már 7 éve ilyen adatokat alkalmaz a statisztikák elkészítésekor. „Miután jogerősen is bebizonyosodott, hogy a CRCB manipulált adatokkal dolgozott, levélben fordultunk az Európai Bizottság főtitkárához, kérve, vizsgálja felül azokat az uniós dokumentumokat, amelyek az egyszemélyes kft megállapításaira hivatkoznak” – emlékeztetett. Kitért arra is, hogy a következetes bírságolási gyakorlatnak komoly visszatartó ereje van, valamint megjegyezte, a Hatóság egyik fő célja továbbra is a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások számának jelentős visszaszorítása.
Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: „Az Országos Bírósági Hivatal fennállása óta elkötelezett az integritás erősítése iránt, nagy hangsúly fektet a bíróságok integritását biztosító szervezeti és működési rend kialakítására. Kiemelt feladatának tekinti az ítélkezési és igazgatási munka átláthatóságának, utóbbi kiszámíthatóságának és ellenőrzöttségének megvalósítását.” Az OBH gyakorlatát ismertetve kiemelte: „Az integritást sértő magatartásokkal kapcsolatos egységes fellépést az integritási szabályzatról szóló OBH utasítás biztosítja, a bíróságokon kijelölt integritásfelelős fogadja a bírósági szervezet integritását érintő bejelentéseket.”
Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes rávilágított: „Az ügyészség a korrupcióval szembeni fellépést, illetve a szervezeti és személyi integritásának fejlesztését kiemelt fontosságú területként kezeli.” Az új büntetőeljárási kódex hatályba lépése kapcsán rámutatott, „a Központi Nyomozó Főügyészség korrupció elleni küzdelemben játszott szerepe még hangsúlyosabbá vált, hiszen a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása kizárólagos ügyészségi hatáskörbe került”. Lajtár István arról is beszélt, hogy „a nemzetközi együttműködés kapcsán kiemelendő, hogy – az OLAF 2018-as éves jelentése szerint – a magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45%-ában emelt vádat 2012 és 2018 között.”
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte: „A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az integritás-alapú szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése, az értékorientált működés megvalósítása mellett.” Kandrács Csaba hangsúlyozta: „A jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat esetlegesen megsértőkkel szemben, s olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják.” Az MNB a napokban publikálja 6 éves felügyeleti stratégiáját, amelyben kiemelt értékként nevesítette az integritást, így az elkövetkezendő évek feladatellátásában az eddiginél még hangsúlyosabb prioritást kap.
