2014. március 1-ével az új polgári törvénykönyv hatályosulásával lépett életbe a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása (HÉVSZENY), amely mára több tízezer házaspár, illetve bejegyzett élettárs vagyonjogi megállapodását tartalmazza. Mik a leggyakoribb kikötések a vagyonjogi szerződésekben? Mit jelent a HÉVSZENY?
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai alapján a házassági vagyonjogi szerződéskötés iránti igény növekvő tendenciát mutat – évről évre egyre többen választják a vagyonjogi szerződés megkötését a családi vagyon védelembe helyezése érdekében. Bár a köztudatban leginkább a házasság vagy élettársi közösség megszűnése körében merül fel a fogalom, a felek közös- illetve különvagyonába tartozó kikötések számos más célból is megtörténnek. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) biztosítja annak lehetőségét, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezzék, ennek hiányában a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Házassági vagyonjogi szerződés megkötésének érvényességi feltétele, hogy azt közjegyzői által ellenjegyzett közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyezett magánokiratban kell rögzíteni. Amennyiben a felek házassági vagyonjogi szerződést közjegyző által készítettik, kérelmükre azt a közjegyző nyomban bejegyzi a HÉVSZENY-be, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat esetében pedig a felek közösen és személyesen kérelmezhetik valamelyik házasfél lakóhelye- illetve tartózkodási helye szerint illetékes közjegyzőnél a szerződés közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését.
Mire szolgál a házassági vagyonjogi szerződés és a nyilvántartásba történő bejegyzés?
A házastársi életközösség során keletkezett vagyon a házastársak közös vagyonának minősül, amelynek a bevételeken felül a kötelezettségek (adósságok, hitelek) is a részét képezik. A házassági vagyonjogi szerződések megkötésének és nyilvántartásba történő bejegyzésének gyakori indítéka az adósság elkülönítés, vagy valamely házasfél üzleti tárgyú hitelfelvételének okirati keretek közé szorítása. A családi vagyon védelme érdekében nem ritka szerződéses kikötés az üzletrészről, bankszámláról és értékpapírról történő rendelkezés, valamint elterjedt a már meglévő hiteltörlesztés kötelezettjére vonatkozó kikötés is.
A családi vagyon védelme tekintetében kiemelendő az örökösök helyzete is – az utóbbi években jelentős mennyiségű vagyonjogi szerződés került bejegyzésre az újraházasulók körében, kitérve a hagyaték tárgyát képező vagyonelemekre. A szerződő házasfelek a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a közszerzeményi- és a vagyonelkülönítő rendszer mellett bármely egyéb feltételt is kiköthetnek, szerződésük nyilvántartásba történő bejegyzése a közhitelesség záloga: a HÉVSZENY közhiteles nyilvántartás, a benne foglaltakat az ellenkező bizonyításig valósnak kell elfogadni. A nyilvántartásban szereplő vagyonjogi szerződések harmadik személyekkel szemben (pl. hitelezők) hatályosak, mely nagyban megkönnyíti a házasfelek esetleges jövőbeni vitáinak rendezését. Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződés a nyilvántartásba bármely okból nem került bejegyzésre, a szerződés harmadik személy irányába abban az esetben hatályos, ha a szerződést kötő felek bizonyítják, hogy harmadik személy annak tartalmáról tudott, vagy arról tudnia kellett.
