A gazdálkodási szabálytalanságok az alapítványok eredményes és hatékony feladatellátását is veszélyeztethetik – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék elemzése, mely 14 alapítvány – 2017-2019 közötti időszakban nyilvánosságra hozott – ellenőrzési tapasztalatainak feldolgozásával készült. A nyilvánosságra és átláthatóságra vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása az alapítványok létét is veszélyeztetheti – figyelmeztet az ÁSZ.
Az alapítványok olyan civil szervezetek, melyeket az Alaptörvényben rögzített egyesülési jog alapján lehet létrehozni és működtetni. Sokrétű tevékenységük révén a társadalom széles rétegével állnak közvetlen kapcsolatban, fontos társadalmi feladatokat látnak el, amelyekhez évente jelentős támogatásban részesülnek Magyarország központi költségvetéséből, illetve egyéb közpénzeket kapnak. Az Állami Számvevőszék alapítványok gazdálkodását értékelő ellenőrzéseivel, illetve összegző elemzésével hozzájárul ahhoz, hogy a civil szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel a közpénzeket.
Az ÁSZ elemzése feltárta, hogy az alapítványok gazdálkodási kereteit biztosító szabályozottság területén az elemzett 14 alapítvány közül hat teljesítette hiánytalanul az összes vonatkozó előírást. Az alapítványok túlnyomó többsége szabályszerűen határozta meg a bevételek, költségek, ráfordítások, eredmény elkülönítésével kapcsolatos könyvvezetési szabályokat. Ugyanakkor több esetben szabálytalanságok merültek fel a számviteli politika, a számlarend, valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályzat kialakításával kapcsolatban. Szabályszerű számviteli politika, illetve számlarend hiánya következtében felvetődik annak kockázata, hogy az érintett alapítványok számviteli rendszere nem volt alkalmas pontos, megbízható és valós információkat tartalmazó, a számviteli alapelveknek megfelelő beszámolók összeállítására.
Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy a legtöbb hiba az éves költségvetés tervezése, a könyvviteli elszámolások, a leltározás és az előírásoknak megfelelő alaki és tartalmi kellékekkel rendelkező bizonylatok kiállítása terén merült fel. Ezek alapján felvetődik, hogy az eszközök és források mérlegben kimutatott értéke nem volt alátámasztott. A leltározás hiánya pedig kockázatot jelentett az éves beszámolók megbízhatósága szempontjából.
Az alapítványi célra juttatott vagyon és a támogatások nyilvántartása és elszámolása jellemzően szabályszerű volt. Ugyanakkor az átlátható gazdálkodásra kockázatot jelentett, hogy az ellenőrzött alapítványok közül több a számviteli nyilvántartását úgy vezette, hogy abból elkülönítetten nem volt megállapítható az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételei, ráfordításai és eredménye. Az előírások ellenére az alapítványok egy része nem alakított ki olyan nyilvántartási rendszert, amelyből a támogatások és az azok felhasználására vonatkozó információk elkülönítetten jelentek volna meg. Az elkülönítés hiánya következtében nem volt átlátható a költségvetési támogatások felhasználása, a felhasználás rendeltetésszerűsége.
Az ÁSZ elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott hat alapítványnál a gazdálkodási kereteket biztosító szabályozottság és a gazdálkodással összefüggő tevékenységek gyakorlása az összes elemzett alapítvány átlagához viszonyítva szabályszerűbb volt. Az MNB alapítványainál a többi ellenőrzött alapítványra jellemző típushibák nem, vagy elenyésző számban fordultak elő.
Az ÁSZ elemzése rávilágít arra is, hogy a belső szabályzatok, illetve az előírt nyilvántartások hiánya, vagy vezetésük szabálytalansága kockázatot jelentett az alapítványok szabályszerű gazdálkodására, és ezáltal a szakmai feladataik hatékony és eredményes ellátására, valamint a közpénzek felhasználásának a szabályszerűségére, az azzal való elszámoltathatóságra.
A közzétételi kötelezettségüket nem teljesítő alapítványok nem feleltek meg a gazdálkodásra vonatkozó nyilvánosság és átláthatóság követelményének. Ennek következményként felmerülhet a társadalmi bizalom elvesztése, ami hosszú távon az alapítványi létüket is veszélyeztetheti – húzza alá az ÁSZ elemzése, ami arra is felhívja az alapítványok alapítóinak, képviselőinek figyelmét, hogy a szabályszerű gazdálkodás szorosan összefügg a szakmai céljaik megvalósításával, az azokhoz szükséges finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés lehetőségével.
