Megszavazta a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken a kormány klímavédelmi programja alapján készült jogszabálycsomagot, amely azt szolgálja, hogy Németország teljesítse az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben 2030-ra kitűzött célokat.
Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig.
Az ennek érdekében hozott intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos “beárazása” és a klímabarát magatartás ösztönzése. A középpontban három terület, az energia-, a közlekedési és a lakásszektor áll.
Az első német klímavédelmi törvény legfőbb eleme egy nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszer, amelyben a fűtő- és üzemanyagokat – benzin, dízel, fűtőolaj, földgáz – forgalmazó vállalkozások jutnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz.
A 2021-ben induló rendszerben kezdetben tonnánként 10 euróba kerül majd a kibocsátási jog, majd fokozatosan drágul, 2025-ig 35 euróra. Utána a piaci viszonyok határozzák majd meg az árat, és az állam csak egy felső korlátot – tonnánként 60 euró – jelöl ki.
A fűtő- és üzemanyagok fogyasztói ára az új rendszer révén emelkedik majd, amit egy sor további intézkedéssel igyekeznek ellensúlyozni. Például a beszerzési ár 40 százalékáig terjedő támogatással ösztönzik az olajtüzelésű kazánok cseréjét modern berendezésekre.
A klímabarát magatartás ösztönzésének fő eszköze az adórendszer. Így az új szabályok szerint a lakások szigetelése, az ablakok cseréje, a fűtési rendszer felújítása és az energiafelhasználást más eszközökkel mérséklő beruházások költsége részben leírható a személyi jövedelemadó (szja) alapjából. A beruházás befejezésének évében a költségek 7 százalékát, a következő két évben pedig 6-6 százalékát, összesen 40 ezer eurót (13 millió forint) lehet leírni.
Ugyancsak az szja-val kapcsolatos intézkedés, hogy a munkájuk miatt ingázók adókedvezményét kilométerenként 5 centtel 35 centre növelik a 21. kilométertől, ezzel évente legfeljebb 4500 euróval csökkenthető az adóalap.
Az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében az eddigi 17 százalékról 9 százalékra csökkentik a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a klímabarátként számon tartott vasúti közlekedést. Ezzel együtt csaknem a duplájára, 7,50 euróról 13,03 euróra emelik a belföldi és az Európán belüli utakra szóló repülőjegyek után fizetendő különadót, és nagyjából 10-10 euróval emelik a közepes és a hosszú távú repülőutakra szóló jegyek árán felül fizetendő különadót a jelenlegi 23, illetve 42 euróról, hogy a költségek növelésével az éghajlatváltozást kevésbé fokozó közlekedési formák felé tereljék az utazókat.
A Bundestag gyorsított eljárással tárgyalta a csomagot, hogy az intézkedések legnagyobb része már 2020 első félévében érvénybe léphessen, a kormány és a törvénycsomagot megszavazó kormánypártok szándékának megfelelően. Ez azonban egyelőre nem biztos, mert az adózási vonatkozású változtatásokhoz a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat hozzájárulása is szükséges, amelyben a kormánypártok nincsenek többségben. Ezért meg kell szerezniük a Zöldek vagy a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatását, amelyek számos szakértővel és klímavédelmi civil szervezettel együtt elhibázottnak és hiányosnak minősítették a kormányzati klímavédelmi tervet, és ellene szavaztak a Bundestagban.
A törvénycsomag arról is rendelkezik, hogy a kormánynak folyamatosan ellenőriznie kell az ágazatokra lebontva és éves szinten meghatározott klímavédelmi, kibocsátás-csökkentési célok teljesítését, és az adott területen illetékes minisztériumnak kiigazító programot kell kidolgoznia, ha elmaradást tapasztal. Ez alapvető szemléletváltást jelent a kormányzati munkában, “a klímavédelmi törvény révén valamennyi minisztérium klímavédelmi minisztérium lesz” – fogalmazott Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter.
