Elkezdődtek a Brüsszel IIA rendelet felülvizsgálatához fűződő szakmai rendezvények, amelyek közül az egyik elsőnek a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) adott otthont. Az előadások középpontjában a családjogi kérdések álltak, a résztvevők pedig olyan témákra fókuszáltak, mint a gyermek meghallgatása, a jogellenesen külföldre vitt gyermek visszavitelét érintő módosítás, illetve a központi hatósági együttműködés módosított szabályozásai.
A Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA) november 7-én és 8-án rendezték meg a gyermek legfőbb érdekében felülvizsgált Brüsszel IIA rendelet alkalmazásáról szóló, kétnapos nemzetközi konferenciát.
A Brüsszel IIA rendelet tárgyi hatálya miatt kiemelkedő jelentőségű, EU-s szinten minden tagállamra kiterjedően egységesen szabályozza a házassági perek, valamint a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek joghatósági kérdéseit. Az Igazságügyi Minisztériummal közösen megszervezett esemény elsődleges célja, hogy a legjobb jövőbeli gyakorlatok kialakítása érdekében fórumot teremtsen a nemzeti bírósági, hatósági tapasztalatok összegyűjtésére, és a vitás kérdésekben egységes álláspont kialakítására.
A konferencia első napján a rendelet revíziójában résztvevő, illetve ilyen ügyeket bíróként tárgyaló külföldi előadók sorát Andrea Schulz, az Európai Bizottság nemzeti szakértője nyitotta meg. Ismertette a revízió folyamatát, a változtatásokra tett javaslatokat, és a minden tagállamra kiterjedő konzultációs folyamat eredményeképpen létrejött végső, felülvizsgált rendeletben foglalt változásokat, különös tekintettel a joghatósági szabályokra.
“A gyermek legfőbb érdeke, mint vezérelv szolgált alapul a Brüsszel IIA rendeletben foglalt, az eljárások gyorsaságát és hatékonyságát elősegítő változtatások bevezetéséhez” – hangsúlyozta Osztovits András bíró, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója. Utalt rá, hogy e hónapban harminc éve, hogy az ENSZ keretein belül elfogadásra került a Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezmény, amely a mai napig az egyik legszélesebb körben ratifikált nemzetközi egyezmény. Az Országos Bírósági Hivatal a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, a Gyerekbarát Igazságszolgáltatás Program meghirdetésével már évekkel ezelőtt megkezdte a vonatkozó bírósági gyakorlatok fejlesztését.
Bóka János, az Igazságügy Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára leszögezte: a magyar kormány akciótervében kiemelt helyet foglalnak el a családok, a gyermekek érdekei. “A családjogi tárgyú konfliktusok azonban nem állnak meg az országhatároknál, ezért különösen fontos a bíróságok és az Igazságügy Minisztérium együttműködése a határon átnyúló tényállású perekben, mely Magyarországon példásnak mondható.” – hangsúlyozta a szakember.
Giuseppe Buffone, az olasz Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró előadásában a megkülönböztetett határozatok elismerését és végrehajtását érintő változásokat, Várai-Jeges Adrienn, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája a gyermek meghallgatását, Robert Fucik, az osztrák Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője pedig a jogellenesen külföldre vitt gyermekek visszavitelével kapcsolatos eljárást érintő módosításokat részletezte.
A konferencia második napján a fenti témákat workshopok keretében vitatták meg a résztvevők, megismerve egymás joggyakorlatát.
Az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal által szervezett nemzetközi konferenciára húsz tagállamból érkeztek észtvevők, hogy áttekintsék a Brüsszel IIA rendeletet és annak egyik legfontosabb jogintézményét, „a gyermekek jogellenes külföldre vitelét”.
