A biztosító jogszabályból fakadó kötelezettsége, hogy a fizetési felszólítást a szerződő félnek, a szerződés megszűnéséről szóló értesítést pedig az üzemben tartónak egyedileg, minden kétséget kizáró módon igazolható formában küldje meg – szögezi le alkotmányos követelményként az Alkotmánybíróság III/866/2019. számú, bírói indítványt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítványt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy a törvény alkalmazása során a jogállami jogbiztonságból fakadó alkotmányos követelmény a biztosító jogszabályból fakadó azon kötelezettsége, hogy a fizetési felszólítást a szerződő félnek, a szerződés megszűnéséről szóló értesítést pedig az üzemben tartónak egyedileg, minden kétséget kizáró módon igazolható formában küldje meg. Ezen követelmények teljesülésének vizsgálata minden esetben az eljáró bíróságok feladata.
Az indítványozó bíró rámutatott, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szerint a felszólító levelet és a szerződés megszűnéséről szóló értesítést „igazolható módon” kell megküldeni. A törvény rendelkezése az „igazolható módon” történő megküldésről nem egyértelmű, mivel annak tartalmát nem határozza meg pontosan, amely a jogbiztonság követelményét sérti. Azzal szintén ellentétes, hogy a megküldés esetén az ügyfél általi átvétel tényét és időpontját nem lehet igazolni, továbbá az is, hogy az egyszerű postai küldeményként feladott fizetési felszólítás kézbesítésének kockázatát a gépjárművek üzembentartói viselik.
Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során megállapította, hogy a vizsgált ügyben a normavilágosság követelményével összefüggésbe hozható aggály nem áll fenn. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény egyértelműen szabályozza a fizetési felszólítás, illetve a szerződés megszűnéséről szóló értesítés megküldésével kapcsolatos elvárásokat. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a vizsgált ügyben úgy ítélte meg, hogy az alkotmányos követelmény megfogalmazásával lehetősége van orvosolni a szövegszerű megfogalmazásából levezethető azon önkényes és ezáltal a jogbiztonság követelményével ellentétes eredményre vezető értelmezést, amely a megküldés tömeges, csoportos, címzettenként el nem különíthető igazolását is igazolható megküldésnek fogadja el.
