A jelölő szervezetek és jelöltek kommunikációja a vélemény kinyilvánításának minősül, amely a szólás- és sajtószabadság védelmi köréhez tartozik – hangsúlyozza IV/1647/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.036/2019/2. sorszámú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a Fidesz, a KDNP és az Összefogás Egyesület mint jelölő szervezetek, valamint polgármester-, alpolgármester- és képviselőjelöltjei jelöltjei Érden megsértették a választás tisztaságának, a jelöltek és a jelölő szervezetek között esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy olyan kampányeszközöket használnak, amelyek arculati elemei, a választói akarat befolyásolására alkalmas módon azonosak az Önkormányzat által a Modern Városok Programban használt arculati elemekkel. A döntés ellen az érintettek nyújtottak be alkotmányjogi panaszt. Ebben kérték, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Fővárosi Ítélőtábla végzését, mivel az egyebek mellett sérti az indítványozók véleménynyilvánítási szabadságát és politikai tevékenységük gyakorlásához való jogát.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ítélőtábla értelmezésében nem ismerhetőek fel az alapjogi korlátozás alkotmányosságának mérlegelési szempontjai, sőt, a döntésében nem is volt figyelemmel a jogsértőnek minősített magatartás alapjogi összefüggésére. Az ítélőtábla tehát a jogalkalmazás során az Alaptörvény 28. cikkébe ütköző módon nem az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével összhangban járt el. Nem vette figyelembe ugyanis azt a körülményt, hogy a jelölő szervezetek és jelöltek kommunikációja a vélemény kinyilvánításának minősül, amely a szólás- és sajtószabadság védelmi köréhez tartozik. Az ítélőtábla a végzésében így kizárólag azt vizsgálta, hogy a választási plakátok „összetéveszthető jellege megállapítható-e”, és a „jelentős hasonlóság” alkalmas-e a választás tisztasága, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, illetve a jóhiszemű joggyakorlás elvének megsértésére. Ugyanakkor sem az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének felhívása, sem az Alaptörvény 28. cikke alkalmazása nem szerepel a végzés indokolásában. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a végzést megsemmisítette.
