Egyre gyakoribbak az állami, illetve nem állami szereplők által végrehajtott leplezett hibrid támadások, melyek nagymértékben fenyegetik az EU tagállamainak autonómiáját és biztonságát. A hibrid hadjáratok alkalmassá válnak az országok destabilizálására, és ez által a társadalom állami intézményekbe vetett bizalma sérül. Milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy e fenyegetéseket felszámolják?
A kiberbiztonság, a stratégiai kommunikáció és a kémelhárítás tagállami kapacitásának bővülését szorgalmazó intézkedéseket az Európai Tanács kezdeményezte, tekintettel a 2018 márciusában, Salisbury-ben történt idegrendszerre ható vegyi harci anyaggal végrehajtott támadás eseményeire. A támadás egyértelművé tette a hibrid fenyegetések sokoldalúságát, mind a szakmai szervezettség, mind a taktikai elemek terén. Az EU biztosította a szükséges szakpolitikai keretet, folyamatos erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hatékony támogatást biztosítson a tagállamok számára a hibrid, vegyi, biológiai, radiológiai, illetve nukleáris fenyegetettségekkel szembeni fellépésben. A Bizottság javaslatára 2016-ban megalakult hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós munkacsoport szoros együttműködésben áll a 2017 áprilisában létrehozott Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Európai Kiválósági Központjával. Az EU támogatásával létrejött Helsinki székhelyű Központ feladata, hogy ösztönözze a stratégiai együttműködést a csatlakozó tagállamokkal, valamint a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos kutatást és elemzést adekvát módon hajtsa végre. A Központ célkitűzése, hogy támogassa és elősegítse az EU tagállamainak valamint nemzetközi partnereinek felkészültségét valamint helyzetfelismerő készségét, a hibrid fenyegetések felderítése és az ellenálló képesség növelése azonban tagállami szinten megoldandó feladat. A cél megvalósítása érdekében a Központ különböző tesztelő gyakorlatok sokaságát hajtotta már végre a NATO segítségével. (Pl. PACE17 gyakorlat)
A kialakuló fenyegetettségekkel szembeni válaszok megerősítése tárgyában a Központ az alábbi területek erősítésére összpontosít:
- helyzetismeret – fokozott képesség a hibrid fenyegetések felderítése,
- a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetettségekkel szembeni megerősített fellépés,
- stratégiai kommunikáció – információk egységes terjesztése,
- az ellenálló képesség és az elrettentés kialakítása a kiberbiztonsági ágazatban,
- ellenséges hírszerzési tevékenységgel szembeni ellenálló képesség erősítése.
Az EU prioritásként kezeli a hibrid fenyegetettségre való felkészülést, melynek jegyében hazánk a 1586/2019. (X. 16.) Korm. határozattal döntött Magyarország Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központhoz történő csatlakozásáról. A Korm. határozat felhatalmazza a honvédelmi minisztert – a külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása mellett – a csatlakozásra vonatkozó tárgyalások lefolytatására és a csatlakozáshoz szükséges nemzeti szándéknyilatkozat, valamint a részvételről szóló értesítés Kormány nevében történő aláírására és a Központ részére történő megküldésére. A csatlakozás tekintetében felmerülő feladatokért a honvédelmi miniszter felelős, a csatlakozással járó feladatok végrehajtásának határideje 2019. december 31.
