Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárás alapján , IV/1577/2018. számú döntésével megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla és Fővárosi Törvényszék összbüntetés tárgyában hozott végzését, mert az alapján az indítványozónak súlyosabb büntetést kell kiállnia, mintha esetében a régi Btk. rendelkezései alapján sor került volna összbüntetés megállapítására.
Az indítványozó három, vele szemben korábban kiszabott büntetés összbüntetésbe foglalását kérte. Egy másik eljárásban két büntetését összbüntetésbe foglalták, azonban az indítványozó újabb kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, mivel a korábbi határozatra tekintettel a megjelölt alapítéletek nem foglalhatóak egymással összbüntetésbe. Az indítványozóval szemben valamennyi büntetőeljárás a régi büntető törvénykönyv szerint folyt, azonban az egyik ítélet már az új Btk. hatályba lépését követően született. Az indítványozó fellebbezése folytán a Fővárosi ítélőtábla a törvényszék végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla kifejtette, hogy az egyik ítélet az új Btk. hatályba lépését követően emelkedett jogerőre, ezért a régi büntető törvény alkalmazásának lehetősége fel sem merülhetett. Továbbá az összbüntetés tartamának meghatározása esetén az arra való lehetőség megnyílásakor aktuálisan hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában – érdemben a visszaható hatályú jogalkalmazás sérelmére hivatkozással – kifejtette, hogy a bíróságok az Alkotmánybíróság az új Btk. átmeneti rendelkezésének egy szabályát megsemmisítő döntését figyelmen kívül hagyva alkalmazták a vele kedvezőtlenebb új Btk.szabályait.
Az Alkotmánybíróság az érdemi eljárás során a következő megállapításokat tette. A bíróságok tartalmilag az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabályi rendelkezés szerint jártak el, az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített tesztet alkalmazták. A hatályos Btk. kizárja a többszörös összbüntetésbe foglalás lehetőségét. Hivatkozással arra, hogy az alapítéletek közül kettőt korábban jogerősen összbüntetésbe foglaltak, az eljáró bíróságok azt állapították meg, hogy a Btk. kizáró rendelkezése folytán a kérelemben megjelölt ítéletek nem foglalhatóak egymással összbüntetésbe, ezért a további törvényi feltételek meglétének vizsgálata nélkül az indítványozó kérelmét elutasították. Mindezek következtében ugyanakkor az indítványozónak súlyosabb büntetést kell kiállnia, mintha esetében a régi Btk. rendelkezései alapján sor került volna összbüntetés megállapítására. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróságok jogértelmezése sértette a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, ezért a támadott végzéseket megsemmisítette.
