A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, amely elutasította az egyik főpolgármester-jelölt választás tisztaságának megsértésére alapozott kifogását. Az októberi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása okán újra fókuszba kerül a választási szervek hatásköre, valamint a határozataikkal szemben igénybe vehető jogorvoslatok.
A XX. századi alkotmányos államok működése – természetesen más, elemi garanciák mellett – az általános választójogon és a ciklikusan ismétlődő választásokon alapuló képviseleti szervek, azaz az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok létrehozásán alapul.
A választási szervek sem a nemzetközi, sem a hazai szakirodalomban nem kerülnek reflektorfénybe, ”szürke eminenciásként”, a háttérben végzik tevékenységüket. Publicitást akkor kapnak, ha „tevékenységük diszfunkcionális, a szabad és tisztességes választások lebonyolítását veszélyezteti”. A választási szervek fogalma alatt azokat a szerveket értjük, amelynek feladata a választási folyamat valamely vagy valamennyi elengedhetetlen elemének a megvalósítása. A hazai szabályozás – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) – a szűk megközelítést használja, kizárólag a választási bizottságokat és a választási irodákat sorolja ide, és az ún. vegyes modellt követi, azaz a választáshoz kötődő feladatokat megosztja az elvi döntést hozó testületek és a tényleges lebonyolítást végző szervek között.
A választási bizottságok a választó polgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladatuk a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a bizottságok hatóságok is, jogot és kötelezettséget állapítanak meg. Feladatuk közjogi jellegű, a választási folyamat hitelesítését, a törvényesség felügyeletét látják el. A választási bizottságoknak öt típusuk van, ezek közül a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) működik folyamatosan, mint állandó bizottság, melynek feladatai széleskörűek, így iránymutatást ad a választási jogszabályok egységes értelmezésének biztosítása érdekében, elbírálja az országos népszavazási kezdeményezéseket. A szavazatszámláló bizottság valamennyi választásnál szerepet kap. A területi és helyi választási bizottságok csak az önkormányzati választáson tevékenykednek, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok pedig az országgyűlési képviselőválasztásokon. A különböző választási bizottságok nincsenek egymással alá-fölérendeltségi viszonyban, egymás döntéseit csak jogorvoslati eljárás keretében vizsgálhatják felül. A bizottságok tagjai egyrészt választással, másrészt delegálással nyerik el megbízatásukat.
A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot látják el. A választási irodák is több szinten működnek, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) folyamatosan működő autonóm államigazgatási szerv.
A választási eljárásban jogorvoslati eszközök a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat. Kifogás a jogszabálysértésre hivatkozással oly módon nyújtható be, hogy legkésőbb a jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen az elbírálására jogosult választási bizottsághoz. Amennyiben a választási bizottság a kifogást elutasítja, a kifogás benyújtására jogosult – jogszabálysértésre hivatkozás miatt, illetve mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen – fellebbezést nyújthat be a határozatot hozó bizottsághoz. Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a NVB határozata ellen. A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság legkésőbb a beérkezéstől számított harmadik napon dönt.
A választási bizottság másodfokú határozata, valamint a NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be, ha fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés a törvény szerint kizárt. Jegyzőkönyvbe foglalt döntés bírósági felülvizsgálatának nincs helye. A felülvizsgálati kérelmet a fellebbezésre irányadó okokra alapítottan lehet benyújtani, az eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A bíróság a kérelemről – az NVB határozata elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el – legkésőbb a beérkezéstől számított harmadik napon, nemperes eljárás keretében dönt, határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen alkotmányjogi panasz nyújtható be a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül.
