Nem csupán a kriptovalutákra, a villamosenergia-kereskedelemre is jelentős hatást gyakorol a blockchain technológia alkalmazása, amely lehetővé teszi az elektronikus tranzakciók harmadik fél nélküli lebonyolítását, ezzel megkönnyítve a termelő-fogyasztók és a fogyasztók közötti energia-kereskedelmet. Matos Lilla és Szalbot Balázs, a DLA Piper Magyarország szakértői szerint bár a blokklánc alkalmazásáról sem az európai uniós, sem a magyar szabályozás terén nincsenek egyértelműen blokklánc specifikus rendelkezések, a hatályos jogszabályok még nem támogatják a technológia energiaipari alkalmazását.
A villamosenergia-kereskedelem jelenlegi keretei
A villamosenergia-kereskedelem alapvetően két szinten történik: bilaterális kereskedelmi szerződéseken keresztül, illetve a szervezett villamosenergia-piacon.
Emellett beszélhetünk még OTC (over-the-counter, tőzsdén kívüli) szervezett kereskedelmi platformokról, ahol termelők értékesítik az általuk megtermelt energiát, a kereskedők pedig egymás között és a felhasználókkal is köthetnek ügyleteket. A villamosenergia-kereskedelemhez szorosan kapcsolódik továbbá a mérlegkör rendszer, amelynek célja a hálózaton az energia mennyiségének kiegyenlítése, valamint a megújuló energia támogatásához szükséges pénzeszközök befizetésének meghatározása.
A szervezett villamosenergia-piacon részt vehet a kereskedő, a termelő, a felhasználó és meghatározott esetekben az elosztó és az átviteli rendszerirányító is. Magyarországon szervezett villamosenergia-piac működtetési engedéllyel a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. (HUPX) rendelkezik.
A szervezett piacon való részvételhez, ügyletek kötéséhez meg kell felelni a HUPX szabályzatában foglalt feltételeknek. Egyes termékek esetén (határidős és fizikai termékek) azonban az ügyletek kötése 2018 óta a HUDEX Magyar Derivatív Energiatőzsde Zrt. (HUDEX) áram szegmense keretében lehetséges a MiFID II szabályozás életbelépése következtében. A kereskedés a HUPX/HUDEX által üzemeltetett platformon keresztül történik, az ügyletekkel kapcsolatos klíringre és az elszámolásra egy meghatározott elszámolóház (European Commodity Cleraing AG) segítségével kerül sor.
A HUPX és a HUDEX piacokon a kereskedési mennyiségekről és a tagok számáról a havi és éves riportok adnak tájékoztatást, amelyek alapján megállapítható, hogy egyre növekvő a piaci szereplők igénye a szervezett villamosenergia-piac működésére, hiszen a HUPX 2010. júliusi indulása óta jelenleg 57 taggal rendelkezik, a kezdésekor 18 tagot számláló HUDEX tagsága pedig 24 főre emelkedett. Ugyanez mondható el a HUPX keretei között szerződött éves mennyiségek alapján is, amely a 2011-es 3.785.270 MWh-ról a 2018-as évre 19.908.782,4 MWh-ra változott a másnapi szegmens tekintetében.
A villamosenergia-kereskedelem tekintetében a gazdasági fejlődés és a szabályozás is (például az Európai Unió 3. és 4. energia csomagja) a teljes piac-összekapcsolás irányába mutat, ami a tervek szerint hatékonyabbá teszi majd az energiakereskedelmet az EU területén belül.
Ennek a folyamatnak a része a HUPX is a cseh-szlovák-román-magyar másnapi piac-összekapcsolás tagjaként. Az Európában működő legjelentősebb szervezett piac-összekapcsolás a nyugat-európai piacokat összekapcsoló Multi Regional Coupling, jelenleg pedig folyamatban van a nyugati és közép-európai régió összekapcsolása is. Ugyanezen az úton jár a napon belüli piac-összekapcsolás megvalósítása is az ún. XBID projekt keretein belül, amelynek szintén résztvevője a HUPX.
A villamosenergia-kereskedelem fejlődésére más iparágak és ezek technikai újításai is jelentős hatást gyakorolnak. Különösen relevánsak a pénzügyi szektor “fintech” megoldásai, így érdekes kérdés, hogy ezek közül lesz-e olyan, amelyik képes teret nyerni a villamosenergia-kereskedelemben, akár átalakítva az eddig megszokott kereskedelmi struktúrát és folyamatokat.
A “blockchain” (blokklánc) technológia lényege
A blokklánc forradalmi újítása, hogy lehetővé teszi az elektronikus tranzakciók megbízható harmadik fél nélküli lebonyolítását. A blokklánc technológiát megelőzően az elektronikus tranzakciókhoz elengedhetetlen volt egy megbízható harmadik szereplő, aki egy adatbázisban vezette a tranzakcióban résztvevő szereplők egyenlegeit és változás (tranzakciók) esetén lekövette azokat a nyilvántartásaiban. Az elektronikus jel formájában továbbított értékkel ugyanis az a legnagyobb probléma, hogy az utaló könnyedén másolatot készíthet az adott elektronikus jelről, ami lényegében lehetővé tenné ugyanannak az elektronikus értéknek a többszöri transzferálását (“double-spending problem“). Erre a problémára jelent megoldást a bitcoin által bevezetett elosztott adatbázis, az úgynevezett blockchain, azaz blokklánc technológia.
A blokklánc egy elosztott adatbázist jelent, ahol minden felhasználó a teljes adatbázist tárolja, módosítása esetén pedig az adatbázis minden felhasználónál ugyanúgy módosul. Ez a bárki számára hozzáférhető adatbázis tartalmazza a felhasználók közötti összes tranzakciót, mégpedig úgy, hogy azt utóbb nem lehet megváltoztatni.
A többszöri elköltés problémáját úgy oldja meg, hogy a felhasználók a létrehozott blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek, amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő. Ez lényegében azt eredményezi, hogy két olyan tranzakció nem kerülhet be a blokkláncba, amely ugyanazt a pénzt költené el.
A blokklánc megoldás alkalmazása a villamosenergia kereskedelmére
A blokkláncon tárolt elektronikus jelek azonban nemcsak pénzt testesíthetnek meg, hanem akár értékpapírt, vagy adott esetben termékeket, így villamosenergiát is.
A villamosenergia tokenizálása nemcsak azzal az eredménnyel járna, hogy a tranzakciók rögzítéséhez nem lenne szükség köztes vagy központi szereplőre (kereskedő, szervezett piac, elszámolóház) – elősegítve ezáltal a hatékonyabb és olcsóbb villamosenergia-kereskedelmet -, hanem okosmérők és okosszerződések alkalmazásával akár a P2P energiakereskedelmet is lehetővé teheti a termelő-fogyasztók (prosumer) és fogyasztók (consumer) között, gyökeresen átalakítva ezzel a jelenleg ismert villamosenergia-kereskedelmi rendszert.
A blokklánc energiakereskedelemben történő alkalmazására látunk már próbálkozásokat – ilyen például az Enerchain projekt is, amelynek keretében már kötöttek ügyletet a blokklánc technológia segítségével. Az Enerchain projekt célja, hogy a blokklánc technológia alkalmazásával biztosítson egy olyan platformot, amely lehetővé teszi a decentralizált energiakereskedelmet mind a villamosenergia, mind a földgáz piacán. A platformon nincs szükség harmadik fél (mint amilyen a jelenlegi energiatőzsde) részvételére és az ügyletek megkötésére valós időben van lehetőség. Az Enerchain tesztelésében több mint 40 szolgáltató vett részt, többek között az E.on, a CEZ Group, az Enel és az OMV. A PONTON GmbH által fejlesztett platformon 2019. május 20-án kezdődhetett meg a tényleges kereskedelem.
Egy másik blockchain alkalmazási lehetőséget valósítottak meg Szingapúrban. A Singapore Power Group a blokklánc technológia alkalmazásával hozott létre egy olyan platformot, ahol megújuló energia tanúsítványokkal (renewable energy certificate) lehet kereskedni. A tanúsítványok valamilyen megújuló energiaforrásból származó energiát testesítenek meg, amelyeket a termelők tudnak eladni az egyes piaci szereplőknek – például abból a célból, hogy a vállalat eleget tudjon tenni a rá kötelező vagy általa vállalt fenntarthatósági követelményeknek. A termelők és a fogyasztók összekötése a blokklánc előtt kétoldalú megállapodásokon keresztül vagy valamilyen harmadik, a tranzakciót igazoló szervezet bevonásával volt lehetséges. A blokklánc alapú platform közvetlenül kapcsolja össze a feleket, csökkentve a költségeket, valamint lehetővé téve, hogy akár kisebb termelők is beléphessenek a megújuló energia tanúsítványok piacára.
New Yorkban a “Brooklyn Microgrid” elnevezésű piac teszi lehetővé a megújuló energia adás-vételét. A rendszer a blokklánc alkalmazásán alapul, aminek a segítségével a szomszédos ingatlanok tulajdonosai egymás között szinte valós időben adhatják el az általuk megtermelt felesleges megújuló energiát, illetve vehetik meg a felesleget, így érve el azt, hogy fogyasztásuk egy része megújuló energiából származzon.
A szabályozói környezet szükséges változása
A villamosenergia-kereskedelmet tekintve sem az európai uniós, sem a magyar szabályozás nincs kifejezetten felkészülve a blokklánc technológia alkalmazására, értve ezalatt azt, hogy nincsenek még egyértelműen blokklánc specifikus rendelkezések. A nagykereskedelmi kétoldalú szerződések kiváltására alkalmazott blokklánc szabályozási kérdései között elsősorban az adatszolgáltatási és adatvédelmi kérdések kaphatnak nagyobb szerepet.
Tekintettel arra, hogy a szervezett villamosenergia piacon eddig sem volt kötelező a részvétel – amely egy átlátható, egyszerű és viszonylag gyors alternatívát biztosít a kétoldalú szerződések mellett -, ezért az erre vonatkozó szabályozás nem képez akadályt a blokklánc technológia előtt.
Más a helyzet a kisebb piaci szereplők tekintetében. A magyar szabályozás a termelés viszonylatában különbséget tesz az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítményű erőmű, a 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítményű kiserőmű és a háztartási méretű kiserőmű (kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, amelynek teljesítménye a csatlakozási ponton nem haladja meg az 50kVA-t) között. A háztartási méretű kiserőmű kivételével mindkét termelési tevékenység engedély birtokában végezhető, illetve a megtermelt villamos energiát ugyanolyan szabályok alapján értékesíthetik közvetlenül felhasználók részére, mint a kereskedők.
A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői számára a jelenlegi magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy az általuk termelt energiát betáplálják a villamosenergia rendszerbe az adott csatlakozási pontjukon, amivel az adott csatlakozási ponton értékesítő kereskedővel számolnak el. Arra viszont jelenleg nincs lehetőség, hogy a háztartási kiserőművel rendelkező felhasználó az általa termelt villamosenergiából például a szomszédjának értékesítse az általa fel nem használt részt. Így ahhoz, hogy a már említett prosumer-consumer szintjén is megjelenő villamosenergia-kereskedelem létrejöhessen a blokklánc technológia segítségével, mindenképp jogszabályi változásra van szükség.
Összességében megállapítható, hogy a blokklánc technológia megjelenése a villamosenergia-kereskedelemben különböző szinteken áll. A nagykereskedelmi szerződések tekintetében nagyobb a mozgástér, ami segítheti a technológia gyorsabb elterjedését, ugyanakkor hosszú távon a technológia alkalmazása a decentralizált alapú villamosenergia piaci modell keretében kerülhet előtérbe. A technológia villamosenergia-kereskedelem körében történő elterjedése véleményünk szerint csak azt követően gyorsulhat fel, ha a blokklánc megoldás elsődleges alkalmazási területe, így a tőkepiaci felhasználás körüli kérdések minden tekintetben lezárásra kerülnek, illetve az eddig feltárt kockázatok megszűnnek vagy jelentősen csökkenthetőek lesznek. Az eddigi kísérleti projektek mindenesetre biztatóak, mivel a blokklánc is egy olyan technológiai megoldás, amely az egyszerű és költséghatékony közvetlen ügyletek ösztönzése révén segítheti a helyi közösségek villamos energia önellátását, a felhasználók villamos energia termelésbe és kereskedelembe való mélyebb integrációját, és ezáltal hozzájárulhat a teljes villamos energia rendszer egyensúlyban tartásához.
