Mátyás élete és munkássága: igazság – műveltség – jogszerűség. Uralkodása az igazságszolgáltatás történetének egyik kiemelkedő korszaka. Az erőskezű uralkodó komoly jogalkotási és igazságszolgáltatási reformokat hajtott végre. Ő volt az első uralkodó, aki a kor szokásjogi normarendszerével szemben bevezette az általános érvényű írott jogi normákat
Mátyás már 10 éves korában latinul olvasott és rendszeresen tolmácsolt atyjának latinról magyarra a hivatalos tárgyalások alkalmával. Komoly előképzettsége volt a római jog terén, hivatkozott is római jogi forrásokra.
Uralkodása az igazságszolgáltatás történetének egyik kiemelkedő korszaka. Az erőskezű uralkodó komoly jogalkotási és igazságszolgáltatási reformokat hajtott végre. Törvényeiben érzékenyen reagált a 15. századi magyar bírósági szervezet és perjog aktuális gondjaira. A jogviták rendezése során a szokásjogot az írott jog váltotta fel.
Mátyás volt az első uralkodó, aki a kor szokásjogi normarendszerével szemben bevezette az általános érvényű írott jogi normákat.
Híres törvénye, a Decretum maius (1486) jelezte, hogy a központi hatalom igényli az átfogó jogi rendezést és a jogbiztonság megteremtését. A Decretum Maius az első magyar törvény, mely nyomtatásban is megjelent.
A kúriai bíráskodás egységesítése érdekében 1464-ben összevonta a kúriai felsőbíróságok közül a királyi különös jelenlét és a királyi személyes jelenlét bíróságát, megteremtve ezzel az egységes központi királyi felsőbíróságot.
1486. évi I. dekrétumában eltörölte a nádori köztörvényszéket.
Leszámolt egy másik középkori intézménnyel is: a lehető legszűkebb területre szorította vissza a formális per idejétmúlt eszközét, a bajvívást.
Az ország nagybíráinak segítői, az ítélőmesterek hivatásos bírákká lettek.
A jogi normákból megalapozott következtetést lehet levonni a károkozás és a kártérítés közötti összefüggésekről, a másért viselt felelősségről, a személyi státusz jelentőségéről.
A Decretum Maius a jobbágyság jogi helyzetéről, a hatalmaskodásokról, a birtokvitákról és a záloggal kapcsolatos hitelezői visszaélésekről is szól.
A mátyási törvények szövegeiből a 15. század jog-, és társadalomtörténeti viszonyai is megismerhetőek. A humanizmus jegyében tehetséges kisnemesi ifjak, mezővárosi jobbágysarjak tanulhattak Padovában, Ferrarában, Bolognában. A külföldön megszerzett jogi műveltségnek köszönhetően jelentősen megnőtt a jogi képzettségűek száma.
Kezdeményezésére 1465-ben II. Pál pápa felhatalmazta Vitéz János esztergomi érseket és Janus Pannonius pécsi püspököt a pozsonyi egyetem megalapítására (Academia Istropolitana). Az egyetem céljára épületet adományozott, támogatta az oktatók ellátását is.
A reformok már életében meghozták az eredményeket: elősegítették a jogászi hivatásrend kialakulását. Mátyás uralkodói korszakából mintegy 15 ezer, a nevében kiadott hivatalos dokumentum, oklevél maradt fenn, ebből 7900 eredetiben rendelkezésünkre áll.
Mátyás törvényének legfontosabb elvei uralkodása után is érvényesültek, Werbőczy Hármaskönyve is ezen elvek alapján készült. A Hármaskönyv 1581-ben kiadott unikális példányán Hunyadi Mátyás arcképe is látható.
(Forrás: I. Mátyás és az igazságszolgáltatás, Országos Bírósági Hivatal, 2019.)
