Törvénysértőnek nyilvánította a londoni parlament ülésszakának lezárását egyhangúlag meghozott, kedden ismertetett jogerős végzésében a brit legfelsőbb bíróság, és ennek alapján semmisnek mondta ki az ülésszak lezárásáról hozott döntést.
A történelmi horderejű határozat, amelyet Lady Brenda Hale, a legfelsőbb bíróság elnöke ismertetett, ennek alapján kimondta, hogy a parlamenti ülésszak nincs lezárva, tehát jelenleg is tart.
Az alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését október 14-én.
A keddi legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak lezárását indítványozta, mivel a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában.
Lady Hale a végzést ismertetve kifejtette: a miniszterelnök által a királynőnek adott útmutatást ennek alapján nem létezőnek és jogi hatály nélkülinek kell tekinteni.
A legfelsőbb bíróság elnöke szerint mindez azt is jelenti, hogy a parlamenti ülésszak felfüggesztését elrendelő hivatalos okirat, az Order in Council is törvénysértő, semmis és jogi hatály nélküli.
“Amikor a királyi biztosok beléptek a Lordok Házába, ezt úgy tették, mintha üres papírlapot tartottak volna a kezükben” – fogalmazott a legfőbb brit jogi fórum vezetője a végzés indoklásában, utalva a parlamenti ülésszak felfüggesztéséről szóló határozat kihirdetésének hagyományos külsőségeire.
Lady Hale szerint a 11 tagú legfelsőbb bírósági tanács erről alkotott egyhangú döntése alapján mondható ki, hogy a parlamenti ülésszak felfüggesztéséről szóló döntés is semmis, hatály nélküli, nem született meg, tehát az ülésszak lezárása sem történt meg.
A végzés szerint a parlamenti pártok hagyományos őszi kongresszusi szezonja idejére elrendelt parlamenti szünet – amely jelenleg is tart – és a parlamenti ülésszak lezárása korántsem ugyanaz. Az ülésszak lezárása után ugyanis a parlament egyik kamarája sem ülésezhet, nem tarthat vitákat és nem hozhat törvényeket, nem vitathatja meg a kormány szakpolitikai döntéseit, a képviselők nem tehetnek fel kérdéseket a minisztereknek. Az ülésszak szüneteiben azonban a parlamenti munka annak ellenére is normális medrében folyik, hogy a kamarák egyébként éppen nem üléseznek.
Az ülésszak lezárása a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapjáig hátralévő nyolc hétből ötben megakadályozta volna a parlamentet alkotmányos szerepének ellátásában – fogalmaz a legfelsőbb bírósági döntés.
A végzés szerint az október 31-i Brexit-határnap alapvető változásokat vetít előre a brit alkotmányosságban is, és a parlamentnek, különösen a választott képviselők alkotta alsóháznak joga van ahhoz, hogy hangot adjon véleményének e változásokról.
Az ülésszak lezárása “szélsőséges hatást” gyakorolt a brit demokrácia felépítményére – áll a legfelsőbb bírósági határozatban.
A végzés kihirdetése után a londoni alsóház elnöke bejelentette: utasítást adott a parlament tisztviselőinek arra, hogy tegyék meg az előkészületeket az alsóházi ülésszak folytatására.
John Bercow a parlament épülete előtt tartott, rögtönzött kedd délutáni sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ülésszak szerdán folytatódik. Bercow hangsúlyozta: nem a parlament újbóli összehívásáról van szó, hiszen a legfelsőbb bíróság végzése szerint az ülés véget sem ért.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a párt Brightonban zajló éves kongresszusán, a végzésre reagálva lemondásra szólította fel Boris Johnson miniszterelnököt. Corbyn úgy fogalmazott: pozíciójának átgondolására biztatja Johnsont, abból a célból, hogy ő legyen minden idők legrövidebb ideig hivatalban lévő brit miniszterelnöke.
Boris Johnson júliusban vette át a miniszterelnöki tisztséget Theresa Maytől. May elsősorban azért mondott le, mert az EU-val a Brexit feltételrendszeréről tavaly novemberben elért megállapodást az alsóház háromszor is elvetette.
A parlamenti ülésszak lezárásának ügyében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó alsóbb fokú bírósági határozat született az elmúlt hetekben. A londoni felsőbíróság szeptember 6-i végzésében azt állapította meg, hogy Boris Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. E bírói fórum szerint politikai jellegénél fogva az ügy nem is a bíróságokra tartozik. A polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság nem sokkal később törvénysértőnek minősítette az ülés lezárását.ű
Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fóruma – amelyhez 79 parlamenti képviselő terjesztett be jogi kifogást Johnson intézkedése ellen – kimondta: a kormányfő azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál az ülés berekesztését, hogy akadályozza a brit parlamentet munkájának végzésében, így a kezdeményezés jogsértő volt, a parlamenti ülés lezárásáról hozott döntés pedig érvénytelen.
A legfelsőbb bíróság a két végzés ellen benyújtott fellebbezéseket együtt tárgyalta a múlt héten, és kedden ismertetett végzésében gyakorlatilag a skót felsőbíróság álláspontját hagyta jóvá, kimondva egyben – és történelmi precedenst is teremtve ezzel -, hogy az ügy politikai jellege ellenére, alkotmányossági hatásai miatt bírósági úton elbírálható.
