A rendi Magyarországon az egyház kiváltságait II. András foglalta össze 1222-ben kiadott papi bullájában. Az ekkor biztosított privilégiumokon túl a beregi egyezményben elismerte az egyházi bíróság kizárólagos illetékességét házassági köteléki ügyekben is.
Az egyházi bíráskodás múltja Magyarországon a patrioniális királyság idejéig nyúlik vissza. A Szent István által megalapított magyar katolikus egyház a kezdetektől fogva folyamatosan bővülő kiváltságokkal rendelkezett. Az egyház szervezése, adományokkal való gyarapítása és védelme kegyúrként a keresztény uralkodó kötelessége volt.
Forrás: OBH
Az egyház kiváltságait II. András foglalta össze 1222-ben kiadott papi bullájában:
- Privilégium fori, azaz a bíráskodási kiváltság: az egyháziak ügyeiben az egyházi bíróságoknak volt kizárólagos illetékességük
- Privilegium immunitatis, azaz adómentesség: az egyház mentesült valamennyi adó megfizetésének kötelezettsége alól
- Privilegium canonis, azaz kánoni kiváltság: az egyházi személyek testi épségének védelmére irányult. Ha valaki egyházi személyre kezet emelt, az egyház kiátkozhatta őt és ez alól felmentést csak a halálos ágyán kaphatott
II. András a privilégiumok biztosításán túl megígérte azt is, hogy a sómonopóliumot átengedi az egyház számára.
II. András többször is megszegte ígéreteit, ezért 1232-ben az esztergomi érsek kiátkozással fenyegette meg őt. A kilátásba helyezett büntetés hatására II. András 1233-ban egyezséget kötött az egyházzal, átengedte a sómonopóliumot, és megerősítette az egyházi privilégiumokat.
Az uralkodó a beregi egyezményben elismerte az egyházi bíróság kizárólagos illetékességét házassági köteléki ügyekben is. Az egyházi bíróságok kizárólagosan járhattak el a kánoni házassági köteléki jog kikényszerítésében és a házasság érvénytelenítésében.
A reformációval egyidejűleg újonnan létrejövő vallásfelekezeteknek is lett saját egyházjogi szabályozásuk, de a katolikus egyházi bíróságok primátusa a vegyesházasságok esetében is fennmaradt.
Az egyház monopóliumának II. József próbált véget vetni azzal, hogy a házassági köteléki ügyeket a világi bíróságok hatáskörébe utalta. Halálát követően az általa bevezetett reformokat eltörölték és visszaállt a korábban alkalmazott rend.
Az egyházi bíróságok házassági ügyekben való illetékességét végül az 1894-ben elfogadott egyházpolitikai törvény szüntette meg. Az 1894. évi XXXI. törvénycikk bevezette a polgári házasságot Magyarországon, és kimondta, hogy kizárólag a világi bíróságok illetékesek a házassági köteléki perekben