Az elmúlt tíz évben világszerte jelentősen megnőtt a ‘family office’-ok száma és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog. Hazánkban a ‘family office’ jelensége – még jogász berkekben is – kevésbé ismert. De mi is pontosan ‘family office’? És mik a jogi vonatkozásai?
A “családi iroda” fogalma még ma is nagyon sokféle kontextusban használható, sokféle jelentéssel bír. A family office-t eredetileg a meglehetősen magas nettó vagyonnal rendelkező családok gazdaságának gondozására hozták létre. A family office két fő változata ismert: az „egy családos iroda” (single-family office – SFO) és a „több családos iroda” (multi-family office – MFO). Az előbbi tanácsadói és vagyonkezelő cégként működik, mely csupán egyetlen – akár több generációs – család teljes körű vagyonkezelését látja el. Az utóbbi több család pénzügyi tranzakcióit menedzseli, vagyonát kezeli. (lsd. az eredeti Rockefeller családi irodát, mely több mint 250 irodával rendelkezik.)
A family office összességében, tehát mint egy vagyonkezelési mód, a családi vállalkozások befektetéseit, likviditáskezelését és teljes adminisztrációját képes összefogni.
Miként is alakult ki a family office? Legtöbben egyetértenek abban, hogy a családi iroda alapvetően európai eredetű, a koncepciót azonban az Egyesült Államokban a Morgan-ház és a Rockefeller-dinasztia dolgozta ki és formalizálta. Kialakításuknál a vagyonkezelés volt a legjelentősebb mozgatórugó, mivel az elmúlt években magasra duzzadt azon családi vállalkozások száma, ahol a gazdasági portfólió egészen széles skálán mozgott. Egy-egy családi vállalkozás különböző üzleti szektorokban is érdekeltté vált, ezáltal új befektetési lehetőségek is megnyíltak előttük – mely különböző szakértelemmel, megfelelő szakmai kompetenciákkal bíró tanácsadók közreműködését igényelte. A family office tehát képes egy generációról-generációra öröklődő cégcsoport hatékony működését és halmozódó vagyonát üzleti, jogi és adminisztrációs szempontból a mindenkor aktuális gazdasági mutatók figyelembe vételével kezelni és koordinálni. A legtöbb család számára a legnagyobb kockázatot az utódlás kezelése és generációk közötti vagyonátadás okozza – a family office elsődleges célja, hogy a jogutódlás során megszerzett vagyonelemek hatékony és profitorientált működésüket a jogutódlás bekövetkeztével is megőrizzék.
A jogintézményre vonatkozóan jogszabályi keretet hazánkban a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény biztosít, mely az elmúlt évek során több módosításon is átesett. Hazánkban üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet – mely MNB-engedélyhez kötött – (i) Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, (ii) külföldi székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe (fióktelep), valamint (iii) ügyvédi iroda láthat el. A bizalmi vagyonkezelőkkel szemben szigorú előfeltételeket szab a jogszabály – mind a bizalmi vagyonkezelő személyét, mind a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének tárgyi feltételeit illetően.
