Magyarország jelenleg még nem részese az idén 30 éves jubileumát ünneplő Gyermekjogi Egyezmény panasztételi eljárásokról szóló kiegészítő jegyzőkönyvének. Jelentős fejlemény ezért az, hogy Székely László alapjogi biztos felhívása nyomán az Emberi Erőforrások Minisztérium család- és ifjúságügyért felelős államtitkára jelezte: megkezdték a kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozáshoz szükséges döntés előkészítését.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, amely tartalmazza azokat a jogokat, amelyek biztosítása és tisztelete a világ valamennyi államának kötelessége. Ennek a dokumentumnak a kiegészítő jegyzőkönyve 2014. április 14-i hatállyal hozta létre a panasztételi eljárások mechanizmusát, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek, illetve gyermekek csoportja vagy képviselőik a Gyermekjogi Bizottsághoz fordulhassanak panasszal, amennyiben az Egyezményben részes valamely állam megsérti a gyermekek jogait. A cél az, hogy az Egyezményben és kiegészítő jegyzőkönyveiben garantált egyes gyermeki jogok nemzetközi szinten is érvényesíthetőek legyenek.
Panasz – értelemszerűen – csak olyan államokkal szemben nyújtható be, amelyek csatlakoztak a jegyzőkönyvhöz. Az eljárásban nem születik jogi értelemben kötelező határozat, de a bepanaszolt ügyekben tett megállapítások a vétkes állam megítéléséhez fontos mércéül szolgálhatnak. Érdemes arra is rámutatni, hogy a kiegészítő jegyzőkönyvvel nem csupán egyfajta panasztételi mechanizmus jött létre: a jegyzőkönyv megerősíti a gyermeki jogok létjogosultságát, valamint elősegítheti a jogalkotásban és jogalkalmazásban a gyermekközpontú szemlélet kialakulását.
Magyarország a Gyermekjogi Egyezményhez kapcsolódó másik két kiegészítő jegyzőkönyvet – a gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről, valamint a gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szólót – korábban már törvénybe iktatta. A lehetőség ugyan 2012 óta fennállt, ám Magyarország eddig nem csatlakozott a panasztételi kiegészítő jegyzőkönyvhöz. Az európai kontinens államainak többsége már részese a mechanizmusnak, közöttük van az összes, Magyarországgal szomszédos állam is.
A gyermekek jogvédelméért kiemelten is felelősséget viselő ombudsman szerint a magyarországi gyermekek jogainak fontos kiegészítő, másodlagos jogvédelmi eszközét jelentené, ha csatlakoznánk a jegyzőkönyv által létrehozott panasztételi mechanizmushoz. A gyermekek kiszolgáltatott helyzetének kellő ellensúlyozása, jogaik érvényesítése érdekében minden észszerű garanciának rendelkezésre kell állnia. A biztos álláspontja szerint éppen ilyen lenne a kiegészítő jegyzőkönyv által létrehozott panaszmechanizmushoz való csatlakozás is. Mindennek szimbolikus jelentőséget is adna, ha Magyarország a Gyermekjogi Egyezmény 30 éves jubileumának évében válna a kiegészítő jegyzőkönyv részesévé.
Az alapvető jogok biztosának felhívása kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztérium család- és ifjúságügyért felelős államtitkára jelezte: a gyermekjogi szakmai szempontok is erősítik, hogy hazánk csatlakozzon a gyermekek jogainak védelme melletti elkötelezettségüket aláírásukkal is megerősítő országokhoz. Székely László ombudsman üdvözölte, hogy kezdeményezésére a szaktárca megkezdte a kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozás kormányzati döntéshozatalának előkészítését. Az alapjogi biztos bízik abban, hogy a tényleges csatlakozásra mielőbb sor kerül.
