Augusztus 23-ig lehetett jelentkezni a 2019. II. félévi fogalmazói pályázatra. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a birosag.hu központi honlapon közzétette a felvételi vizsga szóbeli és írásbeli fordulóján előforduló típusfeladatokat, hogy a jelentkezők minél sikeresebben felkészülhessenek a megmérettetésre. De milyen is a vizsga és mi a sikeres felkészülés titka? – Beszélgetés Puskás-Brumecz Julia Theresiával, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fogalmazójával
Mikor döntötte el, hogy bíró szeretne lenni?
Számomra nem volt mindig egyértelmű, hogy egy napon majd bíró szeretnék lenni, éppen ezért az egyetemi éveim alatt több jogi területen is kipróbáltam magam; a kötelező szakmai gyakorlatomat ügyészségen töltöttem, ügyvéd mellett gyakornokoskodtam, illetve egyetem után egy évet dolgoztam a közigazgatásban is. Először harmadéves joghallgatóként egy tárgyaláslátogatáson vetődött fel bennem a gondolat, hogy bíró szeretnék lenni. Látva a bíró felkészültségét, végighallgatva az ítélet indokolását éreztem azt, hogy erre a magas jogászi szintre szeretnék én is eljutni. Ez az érzés a későbbi egyetemi tanulmányaim, tárgyaláslátogatások és a munkatapasztalatok mellett tovább erősödött bennem.
A bírói pályában számomra a legvonzóbb, hogy sosincs két teljesen egyforma ügy, az adott esetet önállóan kell tudni elbírálni. Azt is fantasztikusnak tartom, hogy a jogalkalmazás, jogértelmezés során a bírák a munkájukkal hozzájárulnak a jogfejlődéshez is.
A bíróvá válás egyik fontos állomása a fogalmazói lét. Hogyan készült fel az ehhez szükséges vizsgára? Van-e valamilyen jó tanácsa a mostani pályázóknak?
A fogalmazói pályázat kiírásánál megtalálhatóak a vizsgarészek típusfeladatai. Annak idején én ezek segítségével készültem, illetve a kiírásban feltüntetett jogszabályokat néztem át. A most vizsgára készülőknek is ezeket ajánlanám. A sikeres vizsgához a jogi tudás mellett szükség van a lényeglátásra, problémafelismerő és -megoldó képességre, valamint a jó kifejezőképességre szóban és írásban egyaránt, illetve a magabiztos fellépésre is.
Mennyire ítélte nehéznek a fogalmazói felvételi vizsgát?
A fogalmazói versenyvizsga első, írásbeli fordulóján tesztet kellett kitölteni, illetve esszéírás és szövegértési feladatot kaptunk. A sikeres írásbeli vizsgát követően a szóbeli vizsga is három részből állt: egy jogeset megoldásából, illetve két szituációs feladatból. Az írásbeli feladatok közül az esszéírás, a szóbeli során a szituációk megoldása állt hozzám a legközelebb. Ezek kötetlenebb feladatok, jobban kidomborítható bennük a saját személyiségünk. Viszont míg egy egyetemi vizsgán egy jól behatárolható anyagrészből kell számot adni a tudásunkról, addig a fogalmazói versenyvizsgán sokkal szélesebb körben kell felkészültnek lenni, hiszen mind polgári, mind büntető anyagi és eljárásjogi kérdésekre kell helyesen válaszolni. Ez kihívást jelentett.
Hogyan néz ki egy fogalmazó napja a bíróságokon?
Fogalmazóként büntető és polgári ügyszakban dolgozunk első- és másodfokon is. A napi feladataink közé tartozik a különböző határozat- és utasítástervezetek megírása, döntések előkészítése, az ügyekben felvetődő anyagi és eljárásjogi kérdésekre való megoldáskeresés, tárgyalások látogatása, illetve büntető ügyszakban tárgyalásokon jegyzőkönyvvezetés is. Mindezeket egy-egy instruktor bíró felügyelete és irányítása mellett végezzük, akivel átbeszéljük, hogy én milyen döntést hoznék. Önállóan az Ügyfélsegítőn dolgozunk, ahol a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfeleknek nyújtunk eljárásjogi segítséget.
Az, hogy a három év alatt büntetőjogi és polgári jogi, illetve a polgári jogon belül pl. gazdasági, családjogi ügyekben is dolgozunk, egyrészt nagyban segíti a szakvizsgára való felkészülést is, de szerintem ennél egy fontosabb, hosszútávú hozadéka is van. A munkánk során megtapasztalhatjuk, hogy az egyes jogterületek eltérő gondolkodásmódot, logikát igényelnek, így van lehetőségünk arra, hogy eldöntsük, hozzánk melyik jogterület áll a legközelebb, milyen irányba szeretnénk tovább fejlődni és később bíróként dolgozni.
