Összemérték tudásukat a világ legjobb gyors- és gépírói, illetve jegyzőkönyvvezetői. Az 52. Intersteno Kongresszus és Világbajnokságnak július 13-19. között Szardínia szigetén Cagliari városa adott otthont, az eseményen pedig több magyar bíróságon dolgozó szakember is részt vett.
Kollárikné Terjéki Krisztina a Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróság tisztviselője jegyzőkönyvvezetésben dobogós helyen végzett, második lett.
Szép eredményt ért el a kongresszuson a Miskolci Törvényszék két kollégája. Nagyné Bíró Ágnes jegyzőkönyvvezetésben az élmezőnyben, a 7. helyen zárt. Továbbá a gépírás versenyszámban a 16. lett. Ehhez percente átlagosan 520 leütésre volt szükség, ami az idei világbajnokság legjobb magyar eredménye lett. A beszédíró gépírás során ugyancsak a miskolci szakember szerezte meg a ranglista 24. helyét.
Szintén Miskolcról érkezett a kongresszusra Burányi Georgina is, aki fiatal kora ellenére magabiztosan szerepelt a nemzetközi versenyen.
Remekelt a világbajnokságon a Miskolci Törvényszék büszkesége, Magyarország Örökös Gépíróbajnoka
Magától eszébe sem jutott volna a versenyzés, munkáltatói azonban érezték, hogy a bíróságok falain kívül is kihívások elé kell állítani. Igazuk lett, Nagyné Bíró Ágnes pedig nagyon hálás az ösztönzőinek. A Miskolci Járásbíróság büntető ügyszakos jegyzőkönyvvezetője Magyarország Örökös Gépíróbajnokaként utazhatott ki az 52. Intersteno Kongresszus és Világbajnokságra, ahol a magyar csapat egyik legeredményesebb tagjaként vett részt. Három versenyszámban, gépírásban, beszédíró gépírásban és jegyzőkönyvvezetésben indult, utóbbiban a hetedik helyen sikerült végeznie. A Szardínia szigetén megrendezett nemzetközi esemény izgalmairól és számos szakmai kulisszatitokról mesélt:
Mikor derült ki a tehetséged a gépírásban?
Amikor édesapám beíratott a Fáyi András Közgazdasági Szakközépiskolába. Már az első órán látszott, hogy nekem egy kicsit több érzékem van ehhez, mint a többieknek.
Legutóbb 2003-ban vettél részt a világbajnokságon. Mennyit változott 16 év alatt az esemény?
Szinte összehasonlíthatatlan az akkori és a mostani kongresszus. Teljesen megváltozott a mezőny, a szervezés és a körülmények is. Sokkal több ország, több versenyző képviselteti magát. A helyszínre idén 29 állam legsikeresebb versenyzői érkeztek, akik nem csak jó szakemberek, hanem tényleg kiemelkedőek. A több száz résztvevő miatt sokkal nagyobb volumenűre duzzadt az esemény és jóval sűrűbb volt a program. Több versenyszámot időzítettek egy napba, továbbá a követelmények is erősödtek.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mennyit fejlődött a technika… Ezzel mennyire lehet lépést tartani?
Igen, ez az egyik legfontosabb változás. Bár már 2003-ban is lehetett érezni, hogy egy-egy eredménynél nem feltétlenül az emberi teljesítmény dominál, mostanra viszont sokkal meghatározóbb tényezővé váltak a programok, illetve különböző szövegszerkesztési lehetőségék. Gépírásban például bármilyen technikai eszköz felhasználása megengedett ahhoz, hogy az induló megjelenítse a versenymunkáját, így sokan már gyorsíró gépekhez vagy stenomaskokhoz nyúlnak. Én viszont továbbra is a billentyűzetemre és a 10 ujjamra hagyatkozom. Ez jelen esetben a világbajnoki 16. helyre volt elég.
Emellett akadnak olyan országok – például Csehország vagy Kína – ahol már gyermekkortól trenírozzák a versenyzőket. A gyerekmezőnyben például indult egy 9 éves kislány, aki 9 nyelven írt 10 perces versenymunkát.
Három versenyszámban méretetted meg magad, ami komoly készülést feltételez. Milyen előkészületek előzték meg a kongresszust?
Ez egy nagyon összetett téma, komplett felkészülési tervem volt. Minden olyan területre koncentráltam, ami fontos a választott versenyszámokban. Újraolvastam a Magyar Helyesírási Szabályzatot az elejétől a végéig; több nyelven gépeltem, a betűkapcsolatok gyakorlása miatt. Volt, hogy a hibátlansági másolásra fektettem a hangsúlyt. Ennek lényege, hogy amikor hibát vétek egy szövegben, újrakezdem, és addig írom, amíg tökéletesen sikerül teljesítenem. Megint máskor sebességfokozó gyakorlatokkal a tempón dolgoztam.
Ha pedig valakinek rossz napja van, az akár el is felejtheti a sikeres szereplést. Emiatt a tempó és a pontosság mellett elengedhetetlen a koncentráció fejlesztése is. Erre is léteznek módszerek?
Sok-sok gyakorlás és tapasztalat kell ahhoz, hogy az ember koncentrációja a lehető legjobban működjön. Módszerek persze vannak. Velem előfordult, hogy inkább vettem egy mély levegőt, minthogy visszatérjek valamihez és időt veszítsek a javítással. Mindig mérlegelni kell, mert egy ilyen versenyen nagyon könnyű pánikba esni. Nagyon kell figyelni, hogy csak a szövegre összpontosítunk. Persze az sem mindegy, hogy ki milyen lelkiállapotban versenyez. Ez is komoly hatással lehet a teljesítményre, ezért elég összetett, hogy az ember mit tud kihozni magából.
Most a világbajnokságon szembesültél váratlan helyzettel?
Nem is akármilyennel! A beszédíró gépírásban egy mp3 hangfájlt kaptunk, ami egy 10 perces diktátum. Nálam viszont 2 percig nem indult el a szöveg. Erre mondja a versenyszabályzat, hogy ha bármilyen technikai probléma felvetődik, akkor egy helyben ülve ki kell várni a verseny végét. Én is ezt akartam tenni, de aztán elindult a diktátum. Végül 8 perc alatt értékelhető versenymunkát tudtam benyújtani.
A legjobb helyezést jegyzőkönyvvezetésben érted el. Hetedik lettél. Ezt hogyan élted meg?
Úgy éreztem, még 10 perc kellett volna ahhoz, hogy tökéletesítsem a dolgozatomat. Szerencsére az ezüstérem a magyar csapatnál maradt. Kollárikné Terjéki Krisztina a Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróság tisztviselője nyerte el. Neki 95 százalékos lett a versenymunkája. Jól mutatja a szabályzat szigorúságát, hogy 95 százalék alatt nem is adtak ki érmet, így én a 93 százalékos eredményemmel a 7. helyet tudtam megszerezni.
Gépírás, beszédíró gépírás és jegyzőkönyvezetés – a három közül melyik áll a legközelebb a szívedhez?
Büntető ügyszakos jegyzőkönyvvezetőként a munkám a jegyzőkönyvvezetés. Számomra nagyon fontos, hogy ezt a feladatot úgy végezhetem, hogy 2003-ban világbajnoki ezüstérmet szereztem. Ez a legnagyobb szakmai eredményem, ám mindehhez a gépírás nélkülözhetetlen. Utóbbiból hoztam országos szinten a legjobb eredményeket, így nehéz dönteni. Az viszont biztos, hogy a legkevésbé az olyan technikai versenyeket szeretem, mint a beszédírás.
Korábban egy beszélgetésben azt mondtad, hogy neked a munkád a hobbid. Hogyan alakult ki benned ez a fajta rajongás és elhivatottság?
Büntető ügyszakos jegyzőnek lenni érdekes, mozgalmas és kihívásokkal teli. Szeretem, amit csinálok, illetve abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy gyakran érzem, szükség van a munkámra. A kollégáim részéről rengeteg megbecsülést és támogatást kapok, ennél motiválóbbat pedig el sem tudok képzelni. Emiatt van az, hogy a lelkesedésem töretlen, és még mindig tudok fejlődni.
Ezt a fajta tudást tovább tudod adni valahogy a jövő generációjának?
Mindenképp. A Nyitott Bíróság keretében lehetőségem nyílt 700 diák előtt előadást tartani. Számomra hatalmas öröm azt látni, hogy érdekesnek és izgalmasnak tartják, amiről beszélek. Ilyenkor nem csak az eredményeim kerülnek szóba, hanem olyan érdekes történetek is, mint például, amikor a Sportarénában Arnold Schwarzenegger beszédét írtam a kivetítőre. A mostani vb előtt is érkezett megkeresés, úgyhogy a kongresszusról is tartok majd beszámolót a gyerekeknek, illetve a munkám során is boldogan beszélgetek szakmai dolgokról a fiatalabb kollégákkal.
