2019. június 27-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megküldte a Fővárosi Főügyészségnek a Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés felbujtóira vonatkozó nyomozás iratait, mellyel egy közel 22 éves nyomozás részben lezárult.
A tavaly hatályba lépett új büntetőeljárási törvény a nyomozásra vonatkozóan újítást hozott: összevonta lényegében a nyomozati és az ügyészségi szakaszt – tehát ezek eljárásjogilag már nem különülnek el. A bírósági eljárást megelőző rendőrség által végzett nyomozásra, valamint az ügy iratainak az ügyészségre történő megküldésére a nyomozási határidőn belül – azaz 2 éven belül – van mód. A nyomozás határideje a gyanúsítástól számított 2 év, mely egy alkalommal hosszabbítható meg legfeljebb 6 hónappal.
Az ügyészség szerint Gy.Tamás alaposan gyanúsítható azzal, hogy felbujtóként közreműködött az egykori médiacézár megölésének ügyében, a volt sportvezető szerint azonban az előkerült hangfelvételek az ő ártatlanságát bizonyítják, Zamecsnik Péter, Gy.Tamás védője szerint pedig azok nemhogy a gyanút erősítik, hanem a védence által előadottakat igazolják. A P.Tamás által rögzített több mint 100 hangszalagból 8 hangszalagot használtak fel a hatóságok bizonyítékként.
Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes szerint egész Magyarországon volt egy olyan változás, ami magával hozta a bűnözés változását is. A leszámolás hullám – amely a ’90-es években volt tapasztalható – egyik legnagyobb bűncselekménye 1998. február 11-én a Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés bűntette volt. A bűncselekmény már a megtörténtekor sok kérdést felvetett, mert az már az első nyomozati cselekményeknél látszott, hogy ez nem egy spontán kialakult bűncselekmény, hanem egy hosszasabb előkészület eredményeként zajló merénylet volt. Kovács Lajos szerint az áldozat személye az, amely megkülönböztette az ügyet a többi leszámolástól, mert ebben az esetben nem a szervezett bűnözés egyik ismert alakját, hanem egy befolyásos üzletembert végeztek ki. A rendőr ezredes álláspontja szerint Gy.Tamás személyére több adat is szólt, azonban J. Rohác és P. Tamás neve az ügy első nyomozati szakaszában fel sem merült. A több tucat meghallgatott tanú közül P. Tamás személyére soha nem tett senki utalást a bűncselekménnyel összefüggésben. Gy.Tamás és Fenyő János kapcsolatára vonatkozóan pedig a rendőr ezredes elmondta, hogy „annyira köztudott volt az ő kibékíthetetlen rossz viszonyuk és annak minden média előtt zajló állomása, hogy ezt nem lehetett nem észrevenni…”
2019. július 30-án a Fővárosi Főügyészség felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot Gy.Tamás ellen Fővárosi Törvényszékre
A vádirat szerint a vádlott az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János sértett, aki egy videókazetta terjesztő és egy napilapot kiadó gazdasági társaságnak is vezérigazgatója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. A vádlott 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti a sértettet. Emiatt 1997 szeptemberében megbízott egy, az éjszakai életből közismert személyt (T. Pétert) az ölési cselekménnyel, aki azt 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Emiatt a terhelt megbízta P. Tamást, akit 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.
A vád szerint P. Tamás a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – J. Rohácot a sértett megölésére. J. Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület Margit utcán a piros lámpánál a gépkocsijában várakozó sértetthez lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte.
A Fenyő-gyilkosság első tárgyalási napja őszre várható.
