Egy 38 éves hölgy váltotta Trócsányi Lászlót az igazságügyi tárca élén – a köztársasági elnök július 12-i hatállyal kinevezte Varga Juditot igazságügyi miniszternek. Milyen irányú változásoknak néz elébe az Igazságügyi Minisztérium és a Kormány, mit jelent ez hazánk számára külpolitikai szempontból a jövőben?
Varga Juditot a miniszterelnök kérte fel a pozíció betöltésére azzal, hogy számít rá Brüsszelben az Európai Unióban folyó viták megnyerésében. A miniszteri felkérést követően július első hetében hallgatta meg a jelöltet a Parlamentben az igazságügyi és az európai ügyek bizottsága, július 12-i hatállyal a köztársasági elnök Varga Juditot igazságügyi miniszternek, július 22-én Reisz Anikót közigazgatási államtitkárnak, továbbá Steiner Attilát uniós ügyekért felelős államtitkárnak nevezte ki.
Az uniós ügyek így átkerültek az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe, mely a miniszter szerint logikus döntésnek bizonyult, mivel már az elmúlt egy év is szoros szakmai együttműködést mutatott az uniós ügyekkel – nincs olyan uniós lépés, amely valamilyen szinten ne érintené a hazai jogrendszereket. „A politikai viták alapját mindig egy erős jogi álláspont kell, hogy képezze.” – mondta Varga Judit.
Hogy megnyerhetőek-e azok a bizonyos viták Brüsszelben? Az újonnan kinevezett miniszter álláspontja szerint már önmagában az a folyamat, hogy Magyarország Közép-európai országként és a Visegrádi Négyek erős tagjaiként sikert tudott elérni a csúcsvezetői posztok megválasztásánál, előre vetíti mindazt, hogy az elkövetkezendő 5 évben milyen pozícióból közelíthetők meg ezek a viták. A miniszter szerint “a megalapozatlan vádakra épülő jogállamiságról szóló vitákat ideje lenne lezárni”, számítva az uniós tagállamok partnerségére is ebben. Hangsúlyozta továbbá, hogy az unió csúcsvezetőitől konszenzusos együttműködést remél mindebben – akik az Európai Unió, mint közösség sikerében kell, hogy érdekeltek legyenek a globális színtéren.
Varga Judit kiemelte, hogy szeretné az elődje által megkezdett és képviselt szakmai munkát folytatni, kiemelve jogi kódexeink reformját és az azzal kapcsolatos joggyakorlat első fázisainak vizsgálatát, a megfelelő jogalkalmazás érdekében a különböző hivatásrendekkel történő aktív szakmai kapcsolattartást, hiszen “az elmúlt 4-5 évben módosított eljárásjogi kódexeink jogász generációk szakmai munkáját kísérték végig”.
